Kék Bolygó: Környezetről, vízről, klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.
#82 – A digitális mezőgazdaság
Robotfejők, robottraktorok, számítógéppel megtervezett kukoricavetés a fajtának, talajnak, klímának megfelelően. Ez nem a távoli jövő, hanem a jelen Magyarországa. Az AgroVIR ügyvezetője szerint reagálni kell az uniós szabályokra és az éghajlatváltozásra egyaránt. Maróti Miklós cége ezekre adja meg a választ és a megoldást a gazdálkodóknak. Nemcsak itthon, hanem már a világ több országában is. A fiatalokat pedig az agrovirtussal csábítják az agráriumba.
Az újrahasznosított élelmiszerek olyan összetevőkből készülnek, amelyek egyébként élelmiszerhulladéknak minősülnének, de emberi fogyasztásra még teljesen alkalmasak. A transfoodmission ezeket a tápanyagokban gazdag alapanyagokat használja fel. Dalmadi Júlia „élelmiszerfuturista” a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón bemutatja a sörtörköly granolát, a kakaóbabhéjat, valamint a kávéfeldolgozásból származó mellékterméket. A szakember bebizonyítja: lehet pazarlásmentesen élni.
Már az ipari kibocsátásnál „fogná meg” a szén-dioxidot a magyar tulajdonú eChemicles. A cég alapítója és társ-tulajdonosa elmondja, miként tudják ezt később – megtisztítva és átalakítva – számos iparágban felhasználni. Janáky Csaba azt is elárulja, hogy zöld technológiájukkal a szintetikus üzemanyag alapját is létre tudják hozni.
Mesterséges intelligencia által támogatott vezeték nélküli adatgyűjtő rendszer, amivel csökkenthető az energiafelhasználás és a nem számlázott víz mértéke. Ezt kínálja a magyar tulajdonú Waterscope, ami már több országban is jelen van, itthon pedig a 38 vízközműből 22-23-ban megtalálhatóak a berendezéseik. Magyarországon évente mintegy 550 millió köbméter vizet használunk fel. Ebből 144 millió köbméter soha nem jut el a fogyasztóhoz, kvázi eltűnik. Tehát nem kicsi a probléma, amit meg kell oldalni. A cég bemutatkozott már a két évvel ezelőtti fenntarthatósági expón, de ott lesz a szeptember végén kezdődő Planet 2023 Budapesten is. Ilcsik Csaba, a Waterscope vezérigazgatója beszél szabadalmukról, az okos tűzcsapról, a víz és a megújuló energia kapcsolatáról, valamint arról, mikor használjuk nagyobb mennyiségben a vizet úgy, hogy azzal pénzt takarítsunk meg.
Világszinten a divatipar felel a szennyvíz-kibocsátás 20, a hulladék 10, valamint a széndioxid-kibocsátás 20 százalékáért. Az Európai Unióba máshonnan érkező ruhák 30 százaléka pedig be sem jöhetne a közösség területére. A közösségi média elsősorban a fiatalok körében felerősítette azt, hogy legfeljebb három, különböző időpontban készített képen lehet ugyanabban a ruhában pózolni. Kovács – Safarcsik Adrienn, az ECO Fashion Hungary alapítója beszél még az ultra fast fashionről, a középiskolások szemléletformálásáról és a ruhák újra-, másra hasznosításáról.
A Mesterséges Intelligencia (MI) képességkiegészítő technológia. Ha valamiben jó vagy, tovább fejlesztheted – vallja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Rab Árpád ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki középszerű, és úgy használja, akkor könnyen termékké válhat. Ez viszont már veszélyes. Magyarországon jelenleg 6-700 ezer ember munkáját érintheti különböző mértékben a MI.
#76 – Álmodni kell a jövőt, nem válhatunk termékké
Nem kell félni a jövőtől, azt mi alakítjuk – mondja Rab Árpád. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa szerint fel kell készülni a klímaváltozás felgyorsulására és az elöregedő társadalom kettősségére. A jövőkutatótól megtudhatják azt is, mit jelent a „katedrálisépítő képesség”, és annak hiánya.
Prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel emelkedhet ki Magyarország az agráriumban – vallja a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke. Áder János a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban nézte meg, miként működik Európa egyik legjobb öntözőrendszere, hogyan irányítják egy táblagépről a vezető nélküli traktort vagy hogyan pihennek meg vízágyon a tehenek, amiket robotok fejnek meg. Lázár János azt mondja, mindenki számára hozzáférhető adatok birtokában a kisebb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkező gazdáknak is segítséget nyújtanak ahhoz, miként tudnak hatékonyan fejleszteni a lehetőségeiknek megfelelően.
Július elsejétől a lakossági hulladékok begyűjtését és kezelését a Mol MOHU nevű cége irányítja majd. A lakosság ebből eleinte nem sokat vesz észre: július 1-től ugyanúgy elviszik majd a kukát a szolgáltatók a ház elől, mint korábban. Hosszútávon azonban komoly változások várhatóak, 2024. január elsejétől például visszatér a palackvisszaváltási rendszer. A MOL elnök-vezérigazgatója elmondja, milyen minőségi fordulat jön a hulladékok, vagyis a „nyersanyagok” feldolgozásában. Hernádi Zsolt beszél a közlekedés megújításáról, valamint a hidrogén új felhasználási lehetőségeiről is.
Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van „ökológiai és erkölcsi megtérésre” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána. A fizikus felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden energiatermelő tevékenységnek és a közlekedésnek is van környezeti lábnyoma.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
