Áder János podcastja

Kék Bolygó: Környezetről, vízről, klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

#69 – Egyre inkább „zöldül” Sopron és Salgótarján

Szükség van szemléletformálásra ahhoz, hogy a lakosság jelentős része klímatudatossá váljon – mondja az a két polgármester, akik az „under 2” program jelenlegi állásáról beszélnek. Farkas Ciprián az eddigi eredményekről szólva a soproni panelfelújítási programot, valamint korszerűbb, LED-es közvilágítást említette. Fekete Zsolt pedig arról számolt be, hogy Salgótarjánban az önkormányzat és cégei már most elektromos autókat; a közteresek elektromos rollereket használnak. De hamarosan a városi közlekedésben is megjelenhet az elektromobilitás.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#68 – Megújuló energiával erősít Kecskemét és Békéscsaba

2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik a károsanyag kibocsátást az 1990-es szinthez képest azok a települések, amelyek az „under 2” programhoz csatlakoztak. Áder János ezúttal is két város polgármesterét kérdezi, miket sikerült elérniük az elmúlt 5 évben. Szemereyné Pataki Klaudiától megtudhatják, miként működnek Kecskeméten az energiaközösségek. De hallhatnak egy újdonságnak számító „fóliáról”, ami áramot termel. Szarvas Péter pedig a „Smart Grid”-ről adott tájékoztatást. Ennek keretében Békéscsaba és ezen belül a Városi Sportcentrum meglévő és tervezett épületeinek villamosenergia-szükségletét a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból szeretnék ellátni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#67 – Kaposvár és Debrecen is megkezdte a „zöld fordulatot”

Mind a 23 megyei jogú város és Budapest is csatlakozott néhány évvel ezelőtt az úgynevezett „under 2” programhoz, amely az üvegházhatást hívatott csökkenteni. Áder János több város vezetőjét kérdezi, hogy mit sikerült elérniük ezen a téren eddig. Szita Károly, Kaposvár polgármestere egyebek mellett beszámolt a helyi cukorgyár biogázának hasznosításáról, míg Papp Károly, Debrecen elöljárója azt mondta: a szuperszámítógép hulladék hőjét hasznosítják a sportuszoda fűtésénél.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#66 – Akkumulátorok – a zöld jövő vagy szennyező jelen?

Elektromos autó, busz vagy roller, megújuló energia tárolása, mobiltelefon és táblagép működése – néhány eszköz, amelyhez akkumulátor szükséges. Túlzott vízfelhasználás, nagy energiaigény és szennyezés – állítások az akkumulátorgyárak ellenében. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, a BME Zéró Karbon Központjának vezetője ad válaszokat az aktuális aggodalmakra.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#65 – Digitális rabságban élünk

A digitális szolgaság irányába visz a jelenlegi információs világ – mondja Böszörményi – Nagy Gergely. Sok esetben a „trash” tartalom lett a népszerű, míg elitistának tartják az oktatási célúakat. A Brain Bar alapítója azt tanácsolja, heti egy-egy nap érdemes „digitális diétát” tartani, azaz kikapcsolni a különböző alkalmazások értesítéseit és szünetet tartani a közösségi média fogyasztásban. Áder János a Nonkonform című könyvből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem képességét a papíralapúhoz képest, és a memóriánk sem tud „tornázni”, ha csak képernyőkről tájékozódunk.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#64 – A szőke Tisza fekete napjai

Csernobil után Európa második legnagyobb környezeti katasztrófája volt a 2000 január végi cianidos szennyezés a Tiszán. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság laborvezetője személyesen élte át az eseményeket és vett részt a helyreállításban. Nagy Mariann a podcastban mesél arról, hogy a cianid után nem sokkal egy újabb szennyezés terhelte a Tiszát, amiről nem sokan tudnak. Akkoriban Brüsszelben egyetértés volt arról, hogy az Unióban betiltják az ilyen jellegű bányászatot, de aztán ez a mai napig nem történt meg. Február elseje egyébként a Tisza élővilágának emléknapja.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#63 – Takarékos ételek év elején és a disznóvágás

Széll Tamás séf szerint az év eleji disznóvágásákból a hurka, kolbász, szalonna csak az egyharmada annak, amit készíthetünk. A podcastból megtudhatják, mit és hogyan tud ezeken kívül az asztalra tenni a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa. De választ kaphatnak arra is, hogy az élelmiszer árak megugrása miatt milyen ételeket lehet “felfedezni”, azaz olcsóbban főzni és sütni a farsangi időszakban. A beszélgetésből nem maradhatnak ki a személyes szálak és a 2023-as tervek sem.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#62 – Halak és minden más jó falat

Lencse és malac – Magyarországon leginkább ezek az Újév fogásai. Más országban viszont halat is esznek, mondván: a következő esztendőben így „beúszik a szerencsénk”. Széll Tamás séf az ünnepi podcastban elárulja miként készíti az újévi menüt. De megtudhatják azt is, hogy a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa és Áder János melyik halászlére esküszik és hogyan készítik, illetve hogy a bor és az étel milyen viszonyban vannak egymással. A beszélgetés ITT megtekinthető!

#61 – A természet alkalmazkodik, de az ember számára kockázatos a klímaváltozás

Egyetem a sivatagban 30 diákkal, internet nélkül, csak könyvekkel, a diákok pedig önellátóak – mindez az Egyesült Államokban. Az itt tanulók a kurzus elvégzése után a legkiválóbb koponyák lesznek – mondta a helyszínről hazaérkezve a Nonkonform című könyv szerzője. Miközben a Föld lélekszáma nemrégiben átlépte a 8 milliárdot, Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója szerint 2040 és 2060 között – Indiát leszámítva – a világon mindenütt jellemző lesz a népességcsökkenés. A podcastban Áder János arról beszél, hogy 2050-ig viszont valószínűleg több infrastruktúra épül, mint az ezt megelőző századokban. (november elején rögzített felvétel) A beszélgetés ITT megtekinthető!

#60 – Modellezik a jövőbeni fák telepítését

Az utolsó jégkorszak utáni intenzív felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. A Soproni Egyetemen speciális módszerekkel vizsgálják, milyen fákat érdemes telepíteni ahhoz, hogy akár a következő száz év klímáját is kibírják. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója arról is beszél, hogy Magyarországon szaporítóanyag központot is létre lehetne hozni a megfelelő jövőbeni telepítések érdekében. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők szénmegkötő képessége akkora, mint amennyi emissziót egyetlen szénerőmű kibocsát. A beszélgetés ITT megtekinthető!