Áder János podcastja

A klímaváltozás a talaj, a termőföld romlásához is vezet. Valamikor a világon erdőt is irtanak, hogy termőföld legyen a helyén, de aztán nem tudják helyesen tartani. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi tanára szerint szemléletváltozásra van szükség a gazdák részéről. Dobos Endre, aki egyúttal a Magyar Talajtani Társaság elnöke is, azt tanácsolja, „termelni kell a gyökeret”, növelni a föld szerves anyag tartalmát és kialakítani a szántóföldi víztározást. A beszélgetés ITT megtekinthető!

A magyar háztartások 60 százaléka gázfüggő. Ezért a gáz, illetve a nukleáris energia nélkülözhetetlen lesz a következő évtizedekben is – mondja a podcastban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fenntartható fejlődés főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy az időjárásfüggőekhez pedig tárolók kialakítása szükséges. Az elmúlt időszakban ugyanis például az úgynevezett házi naperőművek növekedését nem tudta követni az országos hálózat. Nemes Csaba emiatt állami és magán szinten is technikai, technológiai fejlesztéseket szorgalmaz. A tartós energiatakarékosság legegyszerűbb módja a nyílászárók korszerűsítése, ugyanakkor az ezt végző szakemberekből is kevés van. A közmű-szabályozási hivatal főosztályvezetője azt vallja, a villamos- és megújuló energia irányába kell menni. (a felvétel a napelem rendelet megjelenése előtt készült) A beszélgetés ITT megtekinthető!

Júliusban annyira alacsony volt a vízállás a Tiszán, hogy Szolnoknál kilátszódtak a korábbi átkelő több száz éves maradványai. Ebben az esztendőben megdőlt a negatív vízállási rekord is, mínusz 281 centiméterre süllyedt a vízszint. Felszín alatti vízmegtartásról, csongrádi vízlépcsőről, tárózóról és a hódok „munkájáról” is beszél Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója és a Global Water Partnership Magyarország vezetője. Áder János szóba hozta azt is, hogy Szolnok és környéke miként juthatott ivóvízhez az idei nyáron, illetve hogy a megtisztított szennyvíz felhasználható lenne a mezőgazdaságban. A beszélgetés ITT megtekinthető!

Meghaladta az ezermilliárd forintot annak a kárnak a mértéke, amely a magyar mezőgazdaságban keletkezett az idei rendkívüli aszály miatt. Bár az elmúlt időszak csapadékos volt, és némi javulás tapasztalható, de ideális esetben 2022 végéig az idei mennyiség duplájára lenne még szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a podcastban elmondta, hogy ötmillió tonna kukorica és kétmillió tonna búza „veszett el” idén. Győrffy Balázs és Áder János beszélnek még az a brazil csirkékről, az élelmiszerbiztonságról, a vetőmagokról, a gazdák támogatásáról, valamint az élelmiszerek árának változásáról is. A beszélgetés ITT megtekinthető!

Történelmi aszály sújtja Magyarországot. Ilyenre nem volt példa a XX. század eleje óta, amikor elkezdték hivatalosan jegyezni az adatokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat két munkatársa szerint egy hosszú vízhiányos időszak következménye volt idén nyáron a rendkívüli szárazság. A podcastból megtudhatják azt is, hogy ilyen helyzetben egy hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék sem jelent gyógyírt a földeknek. Ezúttal két vendég segít megérteni a légköri mozgásokat: Lakatos Mónika éghajlat szakértő és Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője A beszélgetés ITT megtekinthető!

Nagyon komoly károkat okozott az aszály az elmúlt évek erdőtelepítéseiben – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára. A beszélgetés nagy része a kormány úgynevezett erdőrendeletéről szól, melyet erőteljes „hangzavar” kísért az elmúlt időszakban. Mi lesz a védett területeken lévő fákkal, miért kerültek bele a rendeletbe a vitatott részek? Zambó Péter egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol Áder Jánosnak, aki újabb területek fásítását szorgalmazza. A beszélgetés ITT megtekinthető!

A háború árnyékában minden eddiginél nagyobb környezeti, hulladékterhelés éri Kárpátalját, ami a Tisza szennyezését is fokozza. A félig ukrán, félig magyar filmes a korábbi beszélgetést folytatva ezúttal arról is beszél, hogy miként élte meg a hétköznapi világtól való elvonulását a folyó mentén. Ljasuk Dimitrytől megtudhatják, hogy a Tisza-tóban több, mint 55 féle halfajta él, és több, mint 200 féle vándormadár fordul meg a térségben.

Az ember, a globális vállalatok és az állam a felelős a folyók szennyezéséért – vallja Ljasuk Dimitry. A félig ukrán, félig magyar filmes és aktivista a Tisza nevében című dokumentumfilmjével tavaly megnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai fődíját. A problémáról, a kárpátaljai helyzetről és a lehetséges megoldásokról is szó esik a beszélgetésben. A Tisza nevében megnézhető itt

Ugye, mindenki sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt idén nyáron (és egész évben)? Magyarországon az élelmiszerek egyharmada a méhek beporzása okán kerül az asztalra. Azonban például Kínában már emberi beavatkozásra van szükség ehhez, Kaliforniában pedig méhészeteket fizetnek azért, hogy beporzókat „szállítsanak”. A méhek rövid életéről, a magyar mézről, annak minőségéről és jövőjéről is szól a beszélgetés dr. Kovács Zoltán okleveles erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem címzetes docensével.

A minap döntött arról a kormány, hogy igyekeznek gondoskodni a Mátrai Erőmű jelenleg nem működő erőműinek beindításáról. Három gázturbinás erőművet is építenének a következő két-három évben és Paks I. üzemidő hosszabbítását is kezdeményezi a kabinet. Hogyan lehet az ellátás biztonságát fenntartani úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a megújuló energiaforrások arányának növeléséről sem. A Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel való beszélgetés második része erre próbál választ adni.