Áder János podcastja

Kék Bolygó: Környezetről, vízről, klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

#98 – A jövő tantárgya és nevelési programja

A fenntarthatóság a diákoknak egyrészt aggodalomra, másrészt cselekvésre ösztönző kifejezés; egyúttal egy lehetőség is – vallja a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének mesteroktatója, aki az elmúlt években aktívan részt vett a Fenntarthatósági Témahét szervezésében és lebonyolításában. Április 22-étől már kilencedik alkalommal rendezik meg ezt, és több, mint 400 ezer fiatal kapcsolódik be a programokba. Szűcs Attila beszél arról is, hogy a Zöld Föld könyv alapján először idén lehet projektérettségit tenni a fenntarthatóságból. Szóba kerül az is, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a fentieken kívül támogatja azt a fenntarthatóságra felkészítő oktatási programot is, amely be lett építve a nappali pedagógus és óvóképzésbe is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#97 – A papok sajtja és a magyarok báránya az olasz húsvéti asztalokon

Az ember elkényelmesedett és kezdjük elfeledni az egyszerű ételeket, ami a fenntarthatóság egyik alapja – vallja Gianni Annoni. Az olasz származású szakács és étteremtulajdonos szerint a Covid időszaka is megtanított minket arra, hogy az alapanyagokat (cukor, étolaj) be kell osztani, és adott esetben többször is fel lehet használni. A húsvéti olasz konyhában elsődleges a bárány, ami nem mellesleg leginkább Magyarországról érkezik az itáliai asztalokra. A tojás pedig a sózott tortákon jelenik meg. Mindezeken túl a családról, sajtokról és a képmutatásról is beszél a podcastban Gianni Annoni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#96 – Fenntartható életmód

Fel lehet dolgozni, újra lehet hasznosítani, zöldenergiát lehet használni – ezek mind fontosak a fenntarthatóság érdekében, de sok esetben saját magunk, tehát az egyén hozzáállása és fogyasztása a mérvadó. Az Alteo elnök – vezérigazgatója azt mondja, ahhoz, hogy a fogyasztásunk csökkenjen, az iparnak olyan termékeket kell előállítani, amelyek erre alkalmasak: a termékek minőségei és élettartamai legyenek megfelelőek, a javítás, a karbantartás ne csak megoldható, hanem megfizethető is legyen. Ifj. Chikán Attila szerint az is előremutató, hogy kölcsönözni vagy megosztva lehet használni egyes dolgokat, szolgáltatásokat. A podcastból az is kiderül, a mesterséges intelligencia miként befolyásolhatja az energiafogyasztást.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#95 – 25 év múlva már a zöldenergia lehet a meghatározó

Évről évre dinamikusan emelkedik Magyarországon az úgynevezett zöldenergia aránya. Ez leginkább a napenergiának köszönhető. Ezzel együtt – az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint – a 2040-es évek végéig szükség van a fosszilis energiára is, leginkább a földgázra. Ifj. Chikán Attila azt mondja, nagyon fontos feladat a hálózatfejlesztés, a kapacitások bővítése. Magyarország egyik vezető energetikai vállalatának első embere a következő 10 évben nagy fejlődésre számít az energiatárolás terén. A podcastból megtudhatják, leválhatunk-e az orosz gázról, támaszkodhatunk-e a szélenergiára, valamint hogy az áramtermelés terén melyik ágazat növekedhet akár negyvenszeresére.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#94 – Energiatárolás jelene és jövője

Mobilalkalmazások, elektromos autó, laptop, valamint a megújuló energiaforrások tárolása. Egy dolog mindenképpen összeköti őket: az akkumulátorok. A Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője szerint ezek kulcskomponensei a jövő energetikai rendszereinek. Ha bővítjük a nap- és szélenergiai hálózatot vagy ha az Európai Unióban 2035-től csak elektromos autók kerülhetnek piacra, akkor az akkumulátorok megkerülhetetlenek. Kun Róbert azonban felhívja arra is a figyelmet: jelenleg még napokig sem képesek az energiát tárolni. Az akkumulátorok gyártását, működtetését és újrahasznosítását körkörös gazdaságként kell megoldani.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#93 – A fenntarthatóság bűvöletében: az életmódunkon kell változtatni

Tudták azt, hogy a globális internetfelhasználás nagyobb energiát igényel, mint a repülés? És azt, hogy a megújuló energiahordozók anyagaikban nem megújulók és jelentős karbonlábnyomuk van? A Pannon Egyetem rektora Ábrándok bűvöletében cím könyvében szakmai érvekkel cáfol számos olyan hiedelmet, ami a jelenlegi közbeszédben elhangzik. Gelencsér András szerint illúzió azt hinni, hogy a megújulónak nevezett energia folyamatos szolgáltatást képes nyújtani. Ugyanis, ha például nem süt a nap vagy nem fúj a szél, akkor ezek nem termelnek áramot. Ha a Föld összes energiatároló eszközét összekapcsolnánk, akkor ezzel 17 percig (!) működne a világ. De mi a helyzet az új reménységnek tartott hidrogén használatával? Válaszok a podcastban.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#92 – Új energiatárolási lehetőségek

Planet Extra – A technológiai átmenet korában élünk – vallja az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Czepek Gábor szerint ebben az időszakban jelenhetnek meg a gázüzemű erőművek, azonban itt ütközik egymással a zöld politika és a szuverenitás. Utóbbi alapja a megújuló energia bekapcsolása a rendszerbe. A 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímaterv alapján az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását 50 százalékra lehet csökkenteni, a megújuló energia aránya pedig egy 30 százalékos szintet tud elérni. 2050-re a megújuló és az atomenergia mixével a villamosenergia igények 80 százaléka kielégíthető. (2023. szeptember 29-ei felvétel a Planet Budapest 2023 Expón)

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#91 – A talaj megóvása és a csapadék tárolása

Planet Extra – A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség és az erdő a jövő generációi számára az állam és mindenki által megőrzendő – mondja az agrárminiszter. Nagy István szerint a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található állatok, gombák, baktériumok kellenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani. A beszélgetésben szóba kerül, hogy a magyar agráriumnak hol lehetnek a kitörési pontjai, milyen komposztálási módok vannak, illetve hogy miként lehet hasznunkra fordítani a 2023-as év végén is tapasztalható árhullámot. (2023. szeptember 28-ai felvétel a Planet Budapest 2023 Expón)

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#90 – Minden az új visszaváltási rendszerről

PET-palackok, üvegek és alumínium dobozok – ezek mind visszaválthatóak lesznek 2024-től, feltéve, ha rajtuk van a visszaváltást jelző ikon. A MOL-csoport vezérigazgató – helyettese a podcastban beszámol arról, hogy a MOL hulladékgazdálkodásért felelős cége, a MOHU milyen visszaváltási rendszert készített elő, milyen típusú és állapotú flakonokat lehet majd visszaváltani az automatáknál, és mire kell figyelniük a vásárlóknak. Világi Oszkártól megtudhatják azt is, hogy miért értékes egy eldobott gumiabroncs vagy akár az elektromos hulladék, miért van szükség egy erős újrahasznosító iparra, és ez hogy erősíti majd a hazai ipart és gazdaságot.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#89 – Takarékos és tudatos ünnepi előkészületek

Egészségesebb, környezetbarátabb és hatékonyabb tisztítási módszereket dolgozott ki Balog Boros Enikő. A bölcsész végzettségű kolozsvári hölgy a lánya allergiás tünetei miatt tért át biológus férjével együtt a környezettudatos tisztító- és mosószerekhez. A multinacionális cégek – nem utóbbi körbe tartozó – termékeiből egy négy tagú család átlagosan évente 40 liter vegyi anyagot juttat a csatornahálózatba. A VeraGreen alapítója ezen kívül workshopokat is rendez az adventi időszakban, és ökotudatos karácsonyi csomagolástechnikát, valamint hasznos praktikákat tanít az eziránt érdeklődőknek.

A beszélgetés ITT megtekinthető!