Áder János podcastja

A dopamin az agyban termelődő egyik legfontosabb ingerületátvivő anyag, magyarul a boldogsághormon. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője szerint a szülőknek időben észre kell venniük, ha a digitális eszközöket (okostelefon, számítógép) használó gyerekük elkezdi unni a fizikai aktívitásokat és kapcsolatokat. Ugyanis ebben az esetben valami más vette át ezek helyét, amik nemcsak az agyi, hanem a mentális fejlődésükre is hatással lehetnek. Pöltl Ákos felhívja a figyelmet arra, hogy az intelligenciát nem szabad összekeverni az érettséggel. Utóbbi jóval később alakul ki a fiataloknál. A digitális tudatosítás a szülőnél kezdődik.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

Most már kutatások is alátámasztják, hogy az okostelefonok megjelenésével és azok használatával jelentősen romlik a fiatal korosztály agyi működése. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője szerint először fordul elő az emberiség történetében, hogy egy generáció rosszabbul teljesít, mint az elődei. A Z generációnál, azaz az 1995 után születetteknél ez bekövetkezett. Pöltl Ákos azt mondja, egy emberi agy a 20-as éveink közepére alakul ki teljesen. Ha bizonyos ingereket nem kap meg gyerekkorban, akkor sok fontos képesség rosszul vagy egyáltalán nem tud kifejlődni. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy 3 éves kor alatt a gyereknek egyáltalán nem lehetne találkoznia digitális képernyővel, ehhez képest Magyarországon már az egy órához közelít egy egyéves gyerek képernyőhasználata. Öröm az ürömben, hogy „digitális detox-szal” lehet javítani a rossz folyamatokon. Sokatmondó tény, hogy a globális tech cégek vezetőinek gyerekei kiscsoportos, speciális iskolákba járnak és nem a digitális eszközök használatára fókuszálnak. Mindez nem azt jelenti, hogy a fiatalok egyáltalán ne használjanak digitális eszközöket, hanem azt, hogy iktassanak be olyan dolgokat (zenetanulás, sport, analóg könyv olvasása, stb), amelyek jobban tudják fejleszteni az agyi képességeket.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

Élelmezési rendszerünk válságban van, a részmegoldások ideje lejárt – vallja Szöllősi Réka. Az élelmiszer-politikai elemző szerint olyan stratégiára van szükség, amely összeköti a táplálkozást, a környezetvédelmet és a gazdaságpolitikát, különben fokozódó civilizációs betegségekkel és környezeti károkkal kell szembenéznünk. A szakember a megoldások egyik fontos elemének nevezte a hús-, és állati eredetű tejtermékek fogyasztásának visszafogását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem vegánnak kell lenni, de a jövő generációjának várhatóan kevesebb java lesz, mint a ma élőknek. A podcastben szóba kerül a preciziós fermentáció, ami egy érdekes innováció. Mikrobák segítségével állítanak elő érzékszervi tulajdonságaiban, például a tejhez hasonló termékeket és alapanyagokat. És hogy ez már mennyire nem a távoli jövő, az jól mutatja, hogy egyre többen élnek a világon olyan területeken, ahol a szárazság miatt nehezebb a hagyományos élelmiszer megtermelése, előaállítása. Környezetről, vízről, klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

Gazdaságilag is jelentős szerepe lehet az eddig még nem teljesen felhasznált zöldhulladéknak. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban már számtalan módon hasznosíthatjuk azt, amire elsőként kidobandóként vagy szemétként gondolunk. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi docense szerint minden olyanból, ami melléktermék, tudunk előállítani biogázt, aminek a kétharmad része az metán, biometán, ezzel gyakorlatilag részben a földgázt tudjuk kiváltani. Aleksza László azt mondja, jelenleg 300 ezer hektáron használnak szerves anyagot a mezőgazdaságban, ám ez a szám további 150 ezer hektárral növelhető lenne, ha kihasználnánk a komposzt nyújtotta lehetőségeket. A fiatalok befogadóak, amit mi sem mutat jobban, mint a MATE gödöllői kampuszán a zöldhulladék hasznosítása. A kampusz területén az a cél, hogy minden zöldhulladékot helyben hasznosítsanak újra. A ProfiKomp vezérigazgatójaként Aleksza László beszámolt arról is, cégcsoportja meghatározó szerepet kíván betölteni a körforgásos gazdaság létrehozásában – különösképpen a komposztálható bioműanyag hulladékok hasznosítása területén.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

A textil- és divatipar más ágazatokhoz képest lassabban áll át a körforgásos gazdaságra. Olyannyira, hogy nagyobb szennyező, mint a nemzetközi légi-és hajóközlekedés együttvéve, a globális szén-dioxid-kibocsátás majdnem tizedéért felelős. A 21. században kezdett el terjedni a fast és az ultra fast fashion. Utóbbi jellemzője a rendkívül alacsony ár és a villámgyors gyártás. Ezek miatt a minőségük is hagy kívánni valót maga után, illetve majdnem hasonló gyorsasággal válnak hulladékká, szeméttelepekre kerülnek vagy hulladékégetőkben végzik. A globálisan kidobott ruhák kevesebb mint egy százalékából lesz újra ruha. Részben utóbbiban próbál segíteni a magyar Textrade Kft. A 36 éves vállalat jelenleg évi 35 ezer tonna (!) használt ruhát dolgoz fel. Hunyadi Bence operatív igazgató elmondja, miből mi lehet: géptörlő rongy vagy éppen istállóban a lovak alatt talajjavító. De megtudhatják azt is, mi lesz a ruhával együtt kidobott fülbevaló vagy éppen a kisebb családi vagyon sorsa.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

A globálisan növekvő népesség miatt a fenntartható élelmiszertermelés kutatása és fejlesztése a tudományos világ kiemelt jelentőségű területévé vált. Magyarországon is a legfontosabb, hogy minél több itthon megtermelt élelmiszert fogyasszunk, ami egészséges. Tehát – egyebek mellett – mentes legyen a vegyszerektől, vagy például egyre szélesebb körben terjedjen a szabad állattartás. Leginkább a növénytermesztésben a hazai gazdáknak ebben tud segíteni az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Drexler Dóra ügyvezető azt mondja, az a gazdálkodó, akit ez érdekel, lehet ez minősített bio vagy egyáltalán a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődő termelő, kap vetőmagot tőlük, több fajtát, ahányat ő el tud egy adott homogénnek tekinthető táblán vetni, és megnézik, hogy az ő életszerű körülményei között ezek a fajták, vagy akár fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon. Az okleveles növényorvostól megtudhatják, miként tud a talaj több vizet megtartani, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a hősokkoknak a szőlőművelést és védekezni az amerikai szőlőkabócák ellen.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

Az már kijelenthető, hogy az egész bolygót tekintve érvényesül a másfél Celsius fokos felmelegedés az iparosodás előtti időszakhoz képest – mondja a Magyar Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese, aki 3-4 meteorológiai tényezővel is tudja bizonyítani a klímaváltozást. Kovács Gergő Péter ezért az ehhez való alkalmazkodást nevezte a legfontosabbnak a mezőgazdaságban. Ennek szükséges elemei között kiemelte a vízmegtartást, a kíméletes talajművelést, a stressztűrő növényekre való átállást, a precíziós gazdálkodást, valamint az agrárerdészetet. De nincs új a nap alatt: visszatérhetnek olyan már elfeledett növények az itthoni gazdálkodásban, amelyek réges-régen még a népmesékben szerepeltek.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Nyáron működnek a legnagyobb hatékonysággal a napelemek. A napenergia felhasználásának részarányát tekintve Magyarország a világ élbolyába tartozik. Ezért is fontos a budapesti Műegyetem által is validált akkumulátor-szimulációs modell, amit a magyar Planergy Solutions fejlesztett ki. A nagy ipari fogyasztóknál az energiatárolók műszaki és pénzügyi modellezésével támogatják a bevételi források és kiadások részletes elemzését. Ennek segítségével az adott projekt számára optimális teljesítményű napelemes és akkumulátoros rendszer meghatározásával tudnak a nagyipari felhasználók olyan megoldást találni, ami tipikusan 30-70 százalékban tudja biztosítani az önellátást a villamosenergia terén. Szűcs Marcell ügyvezető szerint az energiapiaci szereplőknek, a tanácsadóknak, és a mindenkori kormánynak is kiemelten fontos közös feladata azt tudatosítani, miként lehet a leghatékonyabban megtermelni és felhasználni az energiát.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

1980 óta Európa a legjobban melegedő kontinens a világon. Az egész földrészen visszaszorulóban van a hó és a jég – mondja a HungaroMet munkatársa. Lakatos Mónika éghajlati szakértő szerint Magyarországon – részben emiatt – különösen sérülékeny a vízháztartás, folyóink vízpótlása. Az 1901-ig visszanyúló adatsorokban azt látják, hogy egyetlen évszak csapadékmennyisége csökkent szignifikánsan, ez pedig a tavasz. A legtöbb esetben kevesebb napon hullik le ugyanaz a csapadékmennyiség. Ez, és az egyre gyakoribb szeles időjárás miatt nem jut elegendő víz a földekbe. Ráadásul – az előrejelzések alapján – azt valószínűsítik, hogy a téli, tavaszi aszályt követő nyáron akár 20 százalékkal kevesebb lehet az eső.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Egy magyar vállalkozás nyújt megoldást a növényeknek az aszályos időszakra. A FitoWool egy jelenleg alulhasznosított természetes erőforrást – a gyapjút – magas hozzáadott értékű, fenntartható megoldássá alakította. Veres Andrea növényorvos, az Agrologica Kft. társalapítója szerint a gyapjú ugyanis nem hulladék, hanem megújuló, biológiailag lebomló alapanyag.
A gyapjú pellet egyik legfontosabb előnye a talaj vízmegtartó képességének javítása. A gyapjú természetes szerkezete lehetővé teszi a víz hatékony megkötését és fokozatos leadását. Továbbá elősegíti a talajélet újraélesztését a mikroorganizmusok támogatásával, a humuszképződés ösztönzésével és egy hosszú távon termékeny, ellenálló talajszerkezet kialakításával. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes egyetemi docense megjegyzi még azt is, hogy a termékük hozzájárul a vegyszerhasználat mérsékléséhez.

A beszélgetés ITT megtekinthető.