Áder János podcastja

Mesterséges intelligencia által támogatott vezeték nélküli adatgyűjtő rendszer, amivel csökkenthető az energiafelhasználás és a nem számlázott víz mértéke. Ezt kínálja a magyar tulajdonú Waterscope, ami már több országban is jelen van, itthon pedig a 38 vízközműből 22-23-ban megtalálhatóak a berendezéseik. Magyarországon évente mintegy 550 millió köbméter vizet használunk fel. Ebből 144 millió köbméter soha nem jut el a fogyasztóhoz, kvázi eltűnik. Tehát nem kicsi a probléma, amit meg kell oldalni. A cég bemutatkozott már a két évvel ezelőtti fenntarthatósági expón, de ott lesz a szeptember végén kezdődő Planet 2023 Budapesten is. Ilcsik Csaba, a Waterscope vezérigazgatója beszél szabadalmukról, az okos tűzcsapról, a víz és a megújuló energia kapcsolatáról, valamint arról, mikor használjuk nagyobb mennyiségben a vizet úgy, hogy azzal pénzt takarítsunk meg.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Világszinten a divatipar felel a szennyvíz-kibocsátás 20, a hulladék 10, valamint a széndioxid-kibocsátás 20 százalékáért. Az Európai Unióba máshonnan érkező ruhák 30 százaléka pedig be sem jöhetne a közösség területére. A közösségi média elsősorban a fiatalok körében felerősítette azt, hogy legfeljebb három, különböző időpontban készített képen lehet ugyanabban a ruhában pózolni. Kovács – Safarcsik Adrienn, az ECO Fashion Hungary alapítója beszél még az ultra fast fashionről, a középiskolások szemléletformálásáról és a ruhák újra-, másra hasznosításáról.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A Mesterséges Intelligencia (MI) képességkiegészítő technológia. Ha valamiben jó vagy, tovább fejlesztheted – vallja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Rab Árpád ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki középszerű, és úgy használja, akkor könnyen termékké válhat. Ez viszont már veszélyes. Magyarországon jelenleg 6-700 ezer ember munkáját érintheti különböző mértékben a MI.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Nem kell félni a jövőtől, azt mi alakítjuk – mondja Rab Árpád. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa szerint fel kell készülni a klímaváltozás felgyorsulására és az elöregedő társadalom kettősségére. A jövőkutatótól megtudhatják azt is, mit jelent a „katedrálisépítő képesség”, és annak hiánya.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel emelkedhet ki Magyarország az agráriumban – vallja a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke. Áder János a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban nézte meg, miként működik Európa egyik legjobb öntözőrendszere, hogyan irányítják egy táblagépről a vezető nélküli traktort vagy hogyan pihennek meg vízágyon a tehenek, amiket robotok fejnek meg. Lázár János azt mondja, mindenki számára hozzáférhető adatok birtokában a kisebb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkező gazdáknak is segítséget nyújtanak ahhoz, miként tudnak hatékonyan fejleszteni a lehetőségeiknek megfelelően.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Július elsejétől a lakossági hulladékok begyűjtését és kezelését a Mol MOHU nevű cége irányítja majd. A lakosság ebből eleinte nem sokat vesz észre: július 1-től ugyanúgy elviszik majd a kukát a szolgáltatók a ház elől, mint korábban. Hosszútávon azonban komoly változások várhatóak, 2024. január elsejétől például visszatér a palackvisszaváltási rendszer. A MOL elnök-vezérigazgatója elmondja, milyen minőségi fordulat jön a hulladékok, vagyis a „nyersanyagok” feldolgozásában. Hernádi Zsolt beszél a közlekedés megújításáról, valamint a hidrogén új felhasználási lehetőségeiről is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van „ökológiai és erkölcsi megtérésre” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána. A fizikus felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden energiatermelő tevékenységnek és a közlekedésnek is van környezeti lábnyoma.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A korábbi Víz világtalálkozókon és a 2021-es PLANET-en mutatkozott be a nagyvilágnak a Pureco. A magyar cég azóta Ghánában kiépített egy szennyvíz-tisztítót, amit újabbak követtek. Kovács Károly, a Pureco ügyvezetője beszámolt arról, hogy helyieket is kiképeztek ezek üzemeltetésére, karbantartására. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöki tisztségét is betöltő szakember elmondta azt is, fejenként 50-70 dollár ráfordítással minden afrikai ember tiszta, egészséges vízhez juthatna.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Gyorsuló ütemben zajlik a vízválság, bizonyos ásványi kincsek kimerülése és a klíma szerkezetének megváltozása – sorolta a borús jelenségeket az ENSZ Közgyűlés elnöke. Kőrösi Csaba nem a korábban kitűzött változtatási folyamatok továbbvitelét, hanem új irányok kijelölését, mondhatni „minőségi ugrásokat” szorgalmaz. Ezek közül a legfontosabb a klíma és vízpolitika egyesítése nemzeti és globális szinten. Ugyanis például 2040-re lesz olyan hely is a világban, ahol manapság még sok gabonát termelnek, de akkorra jelentősen megcsappan a hozzáférhető vízállomány. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszdoktora elmondja a megoldási javaslatokat.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A húsvéti ünnepkör több hónapot foglal magában. A farsang után kezdődik és Pünkösdig tart. Hogyan lesz a gyöngytyúkból nyúl? És miért „hozza” ő a tojást? A víznek nemcsak a locsolásnál van szerepe. Mit csinálunk az elszáradt barkával? Hogyan kerül a böjti időszakba a torkos csütörtök vagy a „karikázó”? Megannyi kérdésre adott választ, és rengeteg feledésbe merülő hagyományt megtudhatnak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatótól.

A beszélgetés ITT megtekinthető!