Áder János podcastja

45 országból több száz alkotás érkezik Veszprémbe május 15. és 18. között, hogy meglássuk és megnézzük a körülöttünk lévő világ csodáit, szépségeit. A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztiválon fotókon és filmeken keresztül kerülhetünk közelebb a teremtett világhoz. Gózon Ákos, a filmes zsűri elnökének beszámolója alapján a fókusz ezúttal a biodiverzitásra, a fajok sokféleségére irányul. Egész estés természetfilmek, rövidfilmek, animációk vagy a Kárpát-medence értékeit bemutató produkciók szerepelnek a programban, de ezen kívül a királynék városában hat helyszínen várnak mindenkit további programokkal a korának és érdeklődésének megfelelően. A rendezvényre díjtalan a belépés.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Az optimista változat szerint – amennyiben megfelelő mértékben sikerül visszafogni a szén-dioxid koncentrációt – Magyarországon a mostani század végére másfél – két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest. Szöllősi-Nagy András szerint ez pont a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben előírt érték határán van. A pesszimista szcenárió azonban 6 fokot jelez előre, ami visszafordíthatatlan változásokat okozhat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára azt mondja, ez megnöveli a szélsőségek előfordulását: gyakrabban lesznek villámárvízek és hosszú, aszályos időszakok. Ami viszont már biztos, az osztrák és svájci gleccserek olvadása Magyarországra is hatással lesz.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Napjaink egyik brit sikersorozata is középpontba állította a kamaszok internethasználatát. Az idei Fenntarthatósági Témahéten is részt vevő Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum már kétszer is elnyerte a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. Ennek keretében diákjaikat egyebek mellett felkészítik a közösségi oldalak biztonságos használatára. Az iskola bűnmegelőzési tanácsadója a tanév során osztályfőnöki órák keretében és élménypedagógiai foglalkozásokon ismerteti meg a tanulókat az internethasználat veszélyeivel, az online zaklatás felismerésével, a védekezés lehetőségeivel. Tóth Vera általános igazgatóhelyettes ezeken túl beszél még a pénzügyi ismeretek megalapozásáról, illetve olyan témákról, amelyekkel a tanulók naponta találkoznak.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük – vallja Szöllősi-Nagy András, aki szerint ez érinti a csapadék mezőket, a vízellátást, valamint a szélsőségek előfordulásának lehetősége is megnő. Utóbbi azt jelenti, hogy egyre gyakoribbak az árvizek és az aszályok. Mindez úgy, hogy a víz mennyisége nem változik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára ezzel együtt nem kongatja a vészharangot, mert úgy véli, van remény. Megvan már az a technológia, amivel tudunk ezen változtatni. Ugyanakkor a víz miatti konfliktusok megszaporodhatnak.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével egy szakértői csapat segítette az elmúlt két évben Észak-Macedónia kormányát abban, hogy egy tisztább ország legyen. Ez az első eset, hogy Magyarország adja a projektvezető szervezetet egy körkörös gazdaság területén megvalósítandó Twinning projektbe. Az úgynevezett junior partner az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt, de spanyol és észt szakértők is bekapcsolódtak a munkába. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász azt mondja, ha a szkopjei kormány elfogadja a koncepciójukat és a szükséges jogszabályokat, akkor rövid idő alatt látványos eredményeket tudnak elérni. A projektvezető szerint ráadásul nem csak a tagjelölt, de a meglévő uniós államok számára is példaértékű lehet, mivel ilyen még nincs Európában.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Két olyan területen is folynak munkálatok a Bay Zoltán Kutatóintézetben, amely világszinten is térképre teheti Magyarországot az innovációban. A chiphordozó kerámia lapka, azaz a „Chipcer-projekt” előmozdítja Magyarország technológiai fejlettségét, támogatja az ipar technológiaváltását, és hosszabb távon jelentős gazdasági előnyt biztosít. De már ezelőtt, akár idén napvilágra kerülhet egy 13 éve tartó munka gyümölcse: fenntartható akkumulátorfejlesztés, zöld technológiákban érdekelt cégekkel. Vida Ádám fizikus, kutatás-fejlesztési igazgató ezen kívül beszél még a hidrogén felhasználásának jelenéről és lehetséges jövőjéről is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Ezekben a hetekben a három balti államot segítik leválasztani az orosz áramhálózatról, Ukrajna villamosenergiáját pedig háborús körülmények között is biztosítják. A magyar tulajdonú Navitasoft Zrt. nemcsak Európa 14 országában van jelen, hanem itthon is dolgoznak. Mégpedig azon, hogy energiaközösségek jöjjenek létre. Füzi Ákos vezérigazgató szerint az okosmérők segítségével szinte percre pontosan meg tudják mondani, mikor a legolcsóbb az áram a piacon, azaz például mikor érdemes elindítani a mosógépet, hogy energiát takarítsunk meg. Amíg nincsenek kész az új hálózatok, addig a Navitasoft a meglévők kapacitásait kihasználva tudja hatékonyabbá tenni a fogyasztást.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Az éghajlat változása a bortermelést is érinti. A gyakoribb aszály és a talajvíz csökkenése komoly kihívást jelent. Ifjabb Szepsy István szerint manapság sokkal nagyobb biztonsággal lehet készíteni, ráadásul versenyképes is lett a fehér, száraz bor a tokaji borvidéken. A borász ezt egyértelműen a klímaváltozásnak tudja be. Ezzel együtt a tokaji a szakmában ugyan világhírű, de az általános fogyasztóknál már kevésbé ismert. Ez leginkább a termőterület nagyságának tudható be, ugyanis a borvidék éves termelése New York és agglomerációjának egyhónapnyi borfogyasztásának felel meg. Mit lehet tenni ilyen körülmények között; hogyan reagálnak a bortermelők a változó klímára és fogyasztásra? Európa egyik legjobb borászata díjjal is kitüntetett pincészet vezetője adja meg a válaszokat.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Nem azonos a szovjet – amerikai hidegháborús viszonnyal a mai geopolitikai helyzet. Az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke szerint az Egyesült Államok és Kína között első körben meg kell találni a tudományos együttműködési kereteket. Kőrösi Csaba azt mondja, itt nem a katonai, biztonságpolitikai területekre kell gondolni, hanem az élelmiszer biztonságra és termelésre, valamint az újabb vírusok megjelenésének tükrében a humán egészségügyre, illetve életre. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója nagy kérdésnek és egy technológiai ugrásnak tartja, hogy a változó klíma közepette a jelenleg meglévő területeken a mainál jelentősen nagyobb lakosság számára hogyan lehet kevesebb vízzel előállítani a mostanihoz képest 30-40 százalékkal több élelmiszert. Ez az egészséges lét kérdését érinti.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Az utóbbi 15 évben 25 százalékkal lett gyorsabb a hőmérséklet emelkedése – mondja az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke. Kőrösi Csaba szerint történelmi csúcson a károsanyag kibocsátás, növekszik a károk mértéke. Számos törékeny ország az összeomlás szélére került. Mindeközben a legtöbb fosszilis energiát termelő államokban tanácskoznak több, mint 60 ezren a klímaváltozásról. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója felhívja a figyelmet arra is, hogy Kína messze több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a teljes Európai Unió, és hamarosan lekörözi az Egyesült Államokat. Mindehhez Áder János hozzáteszi, ideológia és illuziómentesen kellene tárgyalni, nem évente egyszer, hanem folyamatosan, valamint nem több tízezer embernek, hanem a G7-es vagy G20-as országcsoportok vezetőinek, hogy eredményt érjenek el az éghajlatváltozás lassításában.

A beszélgetés ITT megtekinthető!