Sajtóközlemények

Demokratikus jogfejlődésünknek köszönhetően Magyarország jogrendje – az Európai Unió szabályaival összhangban – nemcsak elismeri, hanem egy 2011-ben alkotott új jogszabály révén ma már biztosítja is az otthonszülés lehetőségét, ezzel is elismerve és kiszélesítve a gyermekáldást vállaló nők önrendelkezési jogát abban, hogy nagyobb szabadsággal, több beleszólással rendelkezhessenek gyermekük világra hozatala körülményeinek megválasztásába.

Dr. Geréb Ágnes sokat tett az anyák háborítatlan szüléshez fűződő jogai kiszélesítése érdekében, így nevéhez fűződik az apás szülés lehetőségének kórházi protokollba illesztése, és az otthonszülés elismertetéséért folytatott szakmai tevékenység is.

Egy jogállamban azonban nincs az a fontos társadalmi küldetés vagy indok, amely bárkit a hatályos törvények fölé emelhetne. A jogállamiság és a jogbiztonság minden körülmények között valamennyi állampolgártól megköveteli a jogszabályok betartását, így mindenki tartózkodni köteles a törvényben rögzített normák megsértésétől.

Ez alól dr. Geréb Ágnes sem lehet kivétel. Mint ismeretes, két ügyében lefolytatott és jogerős ítélettel zárult bírósági eljárás súlyos jogsértést állapított meg tevékenységével kapcsolatban, egy másik, jelenleg is folyamatban lévő bírósági eljárás pedig azt vizsgálja, hogy további normasértések is a terhére róhatók-e.

Az igazság és törvényesség érvényre juttatásánál semmi sem lehet fontosabb, mely egy jogállamban egyedül az igazságszolgáltatás, a független bíróság feladata és felelőssége. Az igazság körültekintő és pontos feltárása érdekében dr. Geréb Ágnes büntetőeljárás megszüntetésére vonatkozó kérvényét elutasítom, végrehajtási kegyelmi kérvényét pedig az ügyében jelenleg is folyamatban lévő bírósági eljárás jogerős lezárását követően bírálom el.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

A Köztársasági Elnöki Hivatal Sajtóigazgatósága kéri, hogy a közleményt teljes szövegében, szerkesztés nélkül szíveskedjenek felhasználni.

Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényt, továbbá a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt.

A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levelei itt és itt olvashatóak.

A Köztársasági Elnöki Hivatal sajnálattal értesült a Közbeszerzési Döntőbizottság „A Magyar Szent István Rend” és „Magyar Becsület Rend” állami kitüntetések kivitelezése és szállítása, esetleges bővülésükkel kapcsolatos grafikai tervezési munkák, döntés-előkészítési tervek elkészítése” tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán hozott határozatáról.

A szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás útján került sor: az eljárás megindítását a Közbeszerzési Döntőbizottságnak előzetesen a KEH bejelentette. Az eljárás folyamán a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében engedélyezte a szerződéskötést a KEH számára az Állami Pénzverde jogutódjával, a Metal-Art Zrt-vel. (E határozat megtalálható a www.kozbeszerzes.hu oldalon.)

A Közbeszerzési Döntőbizottság mostani D.434/14/2012 sz. határozatában kifogásolta a választott közbeszerzési eljárás típusát – ugyanakkor a KEH álláspontja szerint az általa lefolytatott közbeszerzési eljárási típus jogalapja fennáll, amit az is alátámaszt, hogy 2006-ban a hivatal mostanival teljesen azonos jogi alapokon nyugvó közbeszerzési szerződésének jogszerűségét akkor a döntőbizottság nem vitatta.

A hivatal az eljárás megindítását megelőzően, illetőleg azt követően is maximális körültekintéssel járt el, és figyelemmel volt a jogszabályokra, illetve a döntőbizottság határozatára – ezért is tartja sajnálatosnak a döntést.

A Köztársasági Elnöki Hivatal él a jogorvoslat lehetőségével, és bírósághoz fordul.

A KEH részéről közpénz kifizetésére nem kerül sor, a döntőbizottság által kiszabott bírság – a céggel kötött szerződés értelmében – az ügyben eljáró közbeszerzési tanácsadó céget terheli.

Az Alkotmánybíróság IV/2096/2012. sz. határozata indokolásának 3.3.3. pontja kimondja: „az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya nem áll helyre az alkotmánybírósági döntés erejénél fogva, hanem további jogi helyzetüket a Bjt. szabályai szerint lehet rendezni”.

Az Alkotmánybíróság határozatának fentiekben hivatkozott kitétele minden tekintetben egyértelmű és világos, így minden további, a határozattól eltérő jogértelmezési lehetőséget kizár.

Összhangban az alkotmánybírósági határozat indokolásában foglaltakkal a köztársasági elnöknek sem illetékessége, sem alkotmányos lehetősége nincsen arra, hogy a bírák kinevezésével vagy felmentésével kapcsolatos elnöki határozatok bármelyikét megváltoztassa.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 2012. július 16-án Izraelbe utazik.

A magyar államfő július 16-án délután Jeruzsálemben megbeszélést folytat izraeli partnerével, Shimon Peresszel, másnap délelőtt pedig Benjamin Netanyahu miniszterelnökkel tárgyal.

Július 17-én Áder János köztársasági elnök Per Westerberggel, a svéd parlament elnökével együtt részt vesz a Raoul Wallenberg tiszteletére rendezendő megemlékezésen, melynek házigazdája Reuven Rivlin, a Knesszet elnöke.

Július 18-án az államfő Betlehembe utazik, ahol találkozik a Palesztin Nemzeti Hatóság turisztikai miniszterével és Betlehem város kormányzójával.

Áder János köztársasági elnök Jeruzsálemben megtekinti a Yad Vashem Intézetet, ahol koszorút helyez el az Emlékezés Csarnokában, tiszteleg Raoul Wallenberg emlékfájánál, illetve a magyar embermentők, köztük id. Antall József emléktáblájánál. A palesztin területre történő látogatása során az államfő megtekinti a Születés Templomát Betlehemben.

Áder János köztársasági elnök hagyományteremtő szándékkal díszvacsorát adott a Sándor-palotában azoknak a magyar embereknek a tiszteletére, akik kiemelkedő teljesítményükkel kiérdemelték az ország polgárainak megbecsülését, akik tevékenységükkel öregbítették a világban a magyarság hírnevét.

Az első államfői díszvacsora vendégei:

Dr. Szemerédi Endre matematikus,
egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nemzetközi tudományos ismertségre tett szert kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, eredményeivel.
Széchenyi-díjas professzor, aki 2012. május 23-án V. Harald norvég királytól vette át az Ábel-díjat a diszkrét matematika területén elért eredményeiért.

Dr. Katz Sándor középiskolai matematika tanár,
Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára, aki évtizedek óta számos díjat elérő, versenyeken kiemelkedő helyezést szerző fiatal diákot nevelt, többek között dr. Nusser Zoltán Széchenyi-díjas neurobiológus-agykutatót, illetve a mostani ISEF nemzetközi tudományos és innovációs versenyen 4. helyet elérő fiatalokat.

Énekes Péter és Köpenczei Gergő az ISEF nemzetközi tudományos és innovációs versenyen 4. helyezést előrő diákok, akik ma a Budapesti Műszaki Egyetem első éves hallgatói.

Az ISEF a világ legrangosabb nemzetközi tehetségkutató versenye, 1955 óta minden évben megrendezik. 68 országból és az USA minden államából összesen kb. 1500 fiatal vett részt az idei versenyen. A matematikai szekcióban – ahol Péter és Gergő egy matematikai függvényen alapuló egyirányú titkosítási módszer általuk kitalált és kidolgozott algoritmusával vett részt – több, mint 100 projekt szerepelt, ebben a rangos mezőnyben sikerült a fiataloknak a 4. díjat kiérdemelniük.

Áder János köztársasági elnök 2012. június 27-én Belecskára látogatott.

„Azért jöttem el, hogy tisztelegjek az Ön elődje, Jakab Róbert előtt, megköszönjem Önnek, hogy ezt a programot folytatta, és kalapot emeljek a belecskaiak előtt” – mondta az államfő Szemeti Sándor polgármesternek a helyi kultúrház udvarán, ahol a sajtó képviselőinek jelenlétében a Belecskai Közfoglalkoztatási Program eredményeit, nehézségeit tárgyalták meg.

A Tolna megyei 400 fős kistelepülésen, Belecskán 13 éve zajlik egy zöldség- és gyümölcstermesztésen alapuló önkormányzati szervezésű foglalkoztatási program: a gazdálkodás 0,5 hektár önkormányzati területen indult, napjainkban a termesztés már 25 hektáron és 6 nagy alapterületű üvegházban zajlik. A program nagy szilva-, körte-, alma-, kajszi-, csemegeszőlő-, stb. ültetvénnyel rendelkezik, a zöldségnövények közül is számos fajtát termesztenek.

Az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. keretei között zajló termelés jelenleg 23 fő számára nyújt egész évben munkát és minimálbérnek megfelelő keresetet. Ezzel jelentősen orvosolta a munkanélküliségből eredőtelepülési problémákat. A program sikeresen visszavezette a munka világába az alacsony képzettségű, tartósan munkanélküli helyi lakosokat.

Áder János a program eredményeit emelte ki, mondván, mindenki számára példa lehet, hogy egy ilyen kis település is lehet sikeres. A Belecskai Közfoglalkoztatási Program olyan teljesítmény, amely példát adhat más településeknek is: miként lehet önerőből és pályázati támogatásból a mintegy 30%-os munkanélküliséget tartósan leszorítani 6% körüli mértékre, s ezzel megoldani azt a problémát, hogy ne szociális segélyből éljenek az emberek, hanem értelmes, eredményt felmutatni képes munkát végezzenek.

Az Országgyűlés 2012. május 29-i ülésnapján fogadta el a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló T/4719. számú javaslatot.

Ugyanezen az ülésnapon került sor az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/7039. számú javaslat elfogadására.

A két törvényt az Országgyűlés elnöke 2012. május 31. napján a köztársasági elnöknek aláírásra megküldte.

A kisajátításról szóló törvény módosítását az Országgyűlés a Házszabályba, valamint a jogalkotásról szóló törvénybe ütköző módon fogadta el.

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosítása olyan koherenciazavarban szenved, melyet csak a törvénymódosítás újbóli megtárgyalásával lehet orvosolni.

A fentiek alapján az államfő a törvényeket az Országgyűlésnek visszaküldte, arra kérve a képviselőket, hogy a hibákat mielőbb orvosolják.

Budapest, 2012.június 5.

Köztársasági Elnöki Hivatal
Sajtóigazgatóság

A köztársasági elnök a törvény elfogadása során keletkezett eljárási hiba kiküszöbölésére kéri az Országgyűlést.

Áder János, eleget téve a Magyarország Alaptörvényében lefektetett jogainak és kötelezettségeinek, megvizsgálta a médiatörvény módosításáról szóló törvény alkotmányosságát. A vizsgálat kiterjedt a médiaszabályozásról szóló törvénymódosítás tartalmi, formai és a törvény elfogadásának eljárásjogi részleteire. A vizsgálat eredményeként a köztársasági elnök levéllel fordult az Országgyűléshez, melynek tartalmát a Köztársasági Elnöki Hivatal teljes terjedelmében teszi közzé.

„Tisztelt Országgyűlés!
Megválasztásomat követően elmondott parlamenti beszédemben Önök előtt kijelentettem, hogy Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni kívánom az Alaptörvényben rám rótt felelősséget. Kifejtettem azt is: biztos vagyok benne, hogy mindannyian azt várják tőlem, hogy a rám ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesítsem. És arra is ígéretet tettem Önöknek, hogy e jogokat és kötelezettségeket érvényesíteni fogom.

Magyarország Alaptörvénye az Országgyűlés által elfogadott törvények aláírását és kihirdetését a köztársasági elnök feladatkörébe utalja. Az államfő feladata, hogy a számára megküldött törvények alkotmányosságát 5 napon belül megvizsgálva állapítsa meg, hogy azok mind formai, mind tartalmi szempontból, mind a közjogi érvényesség tekintetében maradéktalanul megfelelnek-e az Alaptörvénynek.

Ezzel a kötelezettséggel összhangban megvizsgáltam az Országgyűlés által 2012. május 24-én elfogadott, »A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról« szóló törvény tartalmi alkotmányosságát, és azt minden tekintetben kifogástalannak találtam. Megállapítottam, hogy a törvény ebből a szempontból maradéktalanul alkalmas arra, hogy aláírjam és kihirdessem.

Ezt követően megvizsgáltam azt is, hogy a törvénymódosítás kétséget kizáróan eleget tesz-e az alkotmányosság minden formai kritériumának, és megállapítottam, hogy ebből a szempontból is minden tekintetben alkalmas arra, hogy aláírjam és kihirdessem.

Végül, de nem utolsósorban megvizsgáltam azt is, hogy a törvény elfogadása minden tekintetben házszabályszerűen történt-e.

E tekintetben meg kellett állapítanom, hogy a törvény elfogadása során az Országgyűlés – egyetlen esetben ugyan, de – eljárási hibát vétett, mely hiba következtében felvetődik a törvény közjogi érvényességének kérdése.
Így szükségessé vált, hogy lehetőséget biztosítsak az Országgyűlésnek arra, hogy az általa elkövetett sajnálatos hibát mielőbb orvosolja. Ezt kívánja a jogbiztonság és az alkotmányosság elve. Őszintén hiszem, hogy Magyarország alapvető érdeke, hogy se most, se a jövőben, se tartalmi, se formai, se eljárási okkal vagy indokkal soha, senki, semmilyen formában ne kérdőjelezhesse meg eme sarkalatos törvényünk érvényességét.

Tisztelt Országgyűlés!

Az eljárási hiba mielőbbi orvoslását követően készen állok arra, hogy a törvényt haladéktalanul aláírjam és kihirdetéséről gondoskodjam.

Budapest, 2012. május 30.

Tisztelettel:

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Szíves tájékoztatásul közöljük a Köztársasági Elnöki Hivatal – alapító okirat szerinti – szervezeti egységeinek megnevezését, valamint azok vezetőit:

A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője Haszonicsné dr. Ádám Mária főigazgató.

Főigazgató asszony kinevezését megelőzően Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatója volt, 2005–2010 között a Fővárosi Önkormányzat aljegyzői feladatát látta el. Több mint három évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezik, de jelentős joggyakorlata van jogalkalmazási, közbeszerzési ügyekben is, valamint részt vett az önkormányzati jogalkotásban. Haszonicsné dr. Ádám Mária jogász, az alapító okirat szerint ellátja a KEH Jogi és Alkotmányossági Igazgatósága szakmai vezetését is.

A KEH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője dr. Gróh Gáspár.

Gróh Gáspár 1998–2002 között kormány-főtanácsadó, 2003–2005 között a KEH Társadalompolitikai Főosztályának vezetője, 2006-tól 2011-ig Mádl Ferenc volt köztársasági elnök irodavezetője. Irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, szerkesztő, közíró.

A KEH Külügyi Igazgatóságának vezetője dr. Szőke László.

Hivatásos diplomata, 1998 óta nagyköveti rangban: külszolgálatot látott el Washingtonban, Bagdadban, Stockholmban. A Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként az európai kétoldalú kapcsolatok, illetve a nemzetközi szervezetek ügyeivel foglalkozott. Kinevezését megelőzően négy évig Magyarország prágai nagykövete volt.

A KEH Sajtóigazgatóságának vezetője Altorjai Anita.

Altorjai Anita 1998 óta az Országgyűlés sajtófőnöke volt. Azt megelőzően 1988-tól a Magyar Televízió szerkesztő-műsorvezetőjeként belpolitikai, gazdasági és szolgáltató műsorok készítésében vett részt.

A KEH Gazdasági Igazgatóságának vezetője Szabó György.

Szabó György 2010 szeptembere óta hivatalvezető-helyettesi feladatokat látott el a hivatalban a gazdálkodás és üzemeltetési szakterület vezetőjeként. Közgazdász, 1994-től a pénzügyi területen dolgozott.