Sajtóközlemények

Az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött elnöki táviratról a sajtóban megjelent híradásokkal kapcsolatban a következőkről tájékoztatjuk a szerkesztőségeket:

A diplomáciai udvariasság – immár évszázados – hagyományai szerint nemzeti ünnepük alkalmából azoknak az országoknak a népét, amelyekkel diplomáciai kapcsolatban állunk, az adott ország vezetőihez intézett táviratban vagy levélben köszöntjük. Az elmúlt évben a magyar államfő mintegy százötven ország vezetőjének küldött ilyen tartalmú üzenetet.
A diplomáciai udvariasság és elődei gyakorlatát követte Áder János köztársasági elnök, amikor nemzeti ünnepén táviratban üdvözölte az iráni népet.

Köztársasági Elnöki Hivatal
Sajtóigazgatóság

Sólyom László volt köztársasági elnök 2010-ben írt távirata Mahmud Ahmadinezsádnak, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének itt olvasható.

A törvények betartása és tisztelete magától értetődő kötelezettség egy jogállamban. Olyan kötelezettség, amely mindenkire egyformán vonatkozik. Ezért is különösen fontos, hogy mindazok, akik közjogi felelősséget viselnek egy politikai közösség életében, minden körülmények között ragaszkodjanak a jogállami normákhoz.

Az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök egyik fontos alkotmányos kötelezettsége, hogy aláírásuk előtt megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Ez minden egyes törvény esetében így van. Függetlenül attól, hogy bárki kéri-e az adott törvény vizsgálatát, vagy sem.

Egy törvény aláírásának alkotmányos feltétele, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból, mind elfogadásának módja alapján megfeleljen a jogalkotás kritériumainak.

Ezt a részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot – mint minden más törvény esetében – az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséről hozott döntése kapcsán is elvégeztem.

Megállapítottam, hogy a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott.
Ezért a törvényt a mai napon aláírtam és kihirdetését elrendeltem.

Egyes pártok indítványára figyelemmel ezzel egyidejűleg megvizsgáltam a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapítottam, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet.

Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének.
A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk „túszul ejtése” nem téríthetnek el.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Hazánk demokratikus és alkotmányos berendezkedésének fundamentumát a szabad választás joga és lehetősége jelenti.

Az általános választások időpontjának kitűzését az Alaptörvény a köztársasági elnök kizárólagos jogkörébe utalja, meghatározva annak alkotmányos feltételeit is. Alaptörvényünk kimondja: „az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani”. További törvényi megkötés az is, hogy a szavazást vasárnap kell tartani, és a választás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra.

Az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében juttathatták kifejezésre akaratukat. Amikor a 2014-es választások kiírásáról döntöttem – e hagyomány tisztelete mellett – az alábbi négy szempont vezérelt:

1. Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra. Ezt a szempontot tiszteletreméltó elődeim is fontosnak tartották, amikor kiírták a választások időpontját.

2. Magyarország érdeke – demokráciánk közel két és fél évtizedes történetének közös tapasztalata alapján –, hogy politikai nemzetünk tagjaitól a 2014-ben felhatalmazást kapó új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson.

3. Magyarország pillanatai drágák, ezért hazánk polgárai szempontjából kiemelten fontosnak tartom, hogy az Európai Unió új költségvetésében rendelkezésünkre álló, több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását semmi se hátráltassa. Minél előbb lesz új felhatalmazással bíró kormány, a vállalkozások, intézmények, önkormányzatok és családok annál előbb juthatnak hozzá az ország gyarapodását és polgárainak jólétét szolgáló forrásokhoz.

4. Egy ország élete azonban nemcsak a pénzről, a gazdasági lehetőségekről szól, hanem az itt élők békéjéről és nyugalmáról is. Ezért a választások időpontját meghatározó döntésemmel azt is elő kívánom segíteni, hogy – túljutva a politikai pártok versengésével szükségszerűen együtt járó zajos kampányidőszakon – a húsvéti ünnepek lehetőleg már olyan békés és nyugodt keretek között telhessenek, ami mindannyiunk személyes és közös reménye, jogos óhajtása – bármi legyen is a hitünk.

Mindezt figyelembe véve, élve az Alaptörvényben a köztársasági elnökre ruházott jogokkal és kötelezettségekkel, a mai napon meghozott elnöki határozatommal az országgyűlési választás időpontját 2014. április 6. napjára tűzöm ki.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

A Köztársasági Elnöki Hivatal Sajtóigazgatósága kéri, hogy a közleményt teljes szövegében, szerkesztés nélkül szíveskedjenek felhasználni.

Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt.

Az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését.

A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levele itt olvasható.

Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényt.

A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levele itt olvasható.

Áder János köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényt.

A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levele itt olvasható.

A szabad választás a demokrácia ünnepnapja. Hazánk történetében volt olyan időszak, amikor ebből az ünnepből nekünk, magyaroknak évtizedeken át nem lehetett részünk.

Az 1990-es polgári átalakulásnak köszönhetően 2014 tavaszán immár hetedik alkalommal dönthetünk majd szabadon országgyűlésünk összetételéről, és arról is, hogyan képzeljük el közös jövendőnket. Visszanyert szabadságunk több, mint két évtizedes tapasztalatai arra figyelmeztetnek minket, hogy nekünk magyaroknak milyen sok lehetőségünk és mennyi veszítenivalónk van szabad akaratunk döntései következtében.

Egy választást követően alkotmányos értelemben minden pártnak négy éve van az ország sorsát előmozdító cselekvésre. A kormánypártoknak a felelős kormányzásra, az ellenzéki pártoknak pedig arra, hogy alternatívát kínálva ellenőrizzék és ezzel is még jobb teljesítményre ösztönözzék a mindenkori kormányt. A két szabad választás közötti időszak pedig akkor hasznosul a lehető legjobban, ha ebből a négy esztendőből a pártok minél több időt fordítanak a tőlük elvárható érdemi munkára: a közjó és az ország érdekeinek előmozdítására.

A pártok szabad versengésén nyugvó demokráciában a kampányidőszakoknak is fontos és értékes szerepük van. A választási kampánynak azonban a választások kiírását követő kampányidőszakban a helye. Az idő előtti kampány nemcsak haszontalan, hanem meddő is lehet az ország szempontjából, mert könnyen elterelheti a figyelmet és könnyen elveheti az időt az érdemi munkától. Még nincs kampányidőszak. Most még adott a lehetőség, hogy a hátralévő fél év bölcs és előrelátó munkával hasznosuljon a közösség javára.

Köztársasági elnökként ezért felhívással fordulok Magyarország pártjaihoz. Arra kérem őket, hogy a választások kiírásáig munkájuk minden percét továbbra is a tőlük telhető legjobb módon az ország ügyeinek előmozdítására összpontosítsák. Nem arra kérem őket, hogy tegyék félre vitáikat, hanem arra, hogy választási kampányuk elindításával bölcs önmérsékletet tanúsítva várják meg a 2014-es választások kiírását.

Minden honfitársam közös érdeke az, hogy minden párt a rendelkezésére álló négy év alatt becsülettel elvégzett munka büszkeségével és méltóságával mérethesse meg teljesítményét hazánk választópolgárai előtt. Felhívásommal ezt kívánom elősegíteni.

Hiszem, hogy közös hazánk és az egymással versengő pártok valódi érdekét is ez szolgálja. Hiszem, hogy a magunk felelőssége és lehetőségei szerint mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a 2014-es tavaszi országgyűlési választás csakugyan a demokrácia igazi ünnepe lehessen politikai nemzetünk életében.

Az egyeztetést – bár törvény nem kötelezi erre – az államfő kezdeményezte, mert fontosnak tartja, hogy az ombudsman jogintézményét a lehető legnagyobb konszenzus, közbizalom és tisztelet övezze.

A személyes konzultációk során az államfő azt javasolta a frakciók képviselőinek, hogy személyi javaslatok helyett az ombudsmannal kapcsolatos társadalmilag lényeges, kiemelten fontos szakmai szempontjaikat és elvárásaikat osszák meg vele.

A köztársasági elnök valamennyi tárgyalópartnere felvetésében talált megfontolásra méltó szempontokat, melyeket figyelembe vesz döntése meghozatalakor. A konzultáció során egyetértettek abban, hogy az államfő által javasolandó ombudsman rendelkezzen kiemelkedő jogi tudással és államigazgatási tapasztalattal, legyen jártas és elkötelezett alapjogi kérdésekben, legyen tájékozott nemzetközi jogi kérdésekben, illetve rendelkezzen diplomáciai tapasztalattal.

A köztársasági elnök megköszönte tárgyalópartnereinek javaslataikat, és azok figyelembevételével augusztus 10-éig teszi meg az alapvető jogok biztosára vonatkozó személyi javaslatát.

Szabó Mátét, az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés 2007-ben választotta meg hat évre, megbízatása 2013. szeptember 24-én jár le.

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés j) pontja, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 6. § (1) bekezdése értelmében Áder Jánosnak Magyarország köztársasági elnökeként 2013. augusztus 10-éig kell javaslatot tennie az Országgyűlés által megválasztandó ombudsman személyére.

A frakcióvezetőknek szóló meghívóban az államfő hangsúlyozza: „Bár a törvény nem kötelez erre, mégis fontosnak tartom, hogy javaslatom megtétele előtt valamennyi Országgyűlési frakció vezetőjével konzultáljak erről a kérdésről. Meggyőződésem szerint politikai nemzetünk egyetemes érdeke, hogy polgári demokráciánk alapvető jogintézményeit mindenkor a lehető legnagyobb konszenzus, közbizalom és tisztelet övezze. Biztos vagyok abban, hogy ezt minden felelős párt vezetője így gondolja. Miként biztos vagyok abban is, hogy az ezzel kapcsolatos demokratikus eszmecsere is ezt szolgálja.”

Áder János 2013. augusztus 6-án a Sándor-palotában fogadja a parlamenti frakciók vezetőit.