Oroszország és Ukrajna meghatározó szereplők a globális élelmiszerpiacon. A két ország részesedése a világ kereskedelméből napraforgómag és olaj esetében 53%, búza tekintetében 27%. Az alapvető gabonákból a törökországi import egynegyede, a kínai közel egynegyede, az indiai több mint 10%-a a hadban álló két országból származik. 16 afrikai ország búzabehozatalának több mint fele érkezett a háborús övezetből.
Az ENSZ szerint – a hadicselekmények, a műtrágyagyártás csökkenése, a gazdasági infrastruktúra károsodása és a téli, tavaszi aszály miatt – akár 50%-kal is csökkenhet az idei termés.
Ez pedig az árak további drasztikus emelkedéséhez, a szegényebb afrikai, ázsiai országokban ellátási gondokhoz, növekvő szociális feszültséghez és társadalmi robbanáshoz vezethet.
Az ENSZ humanitárius célú akcióihoz a gabona 85%-át Oroszországból és Ukrajnából vásárolta. Rossz belegondolni, hogy ha nem lesz elegendő gabona a lakosság ellátására, és még a humanitárius készletek is megcsappannak, annak milyen hatása lesz az ott élők életkörülményeire és az érintett országokból induló migrációra. António Guterres ENSZ főtitkár nem véletlenül kongatja a vészharangot.
Tisztelt Ház!
Nem kell különösebb jóstehetség, hogy lássuk, nehéz év, nehéz évek várnak ránk.
A COVID-járvány – bár szolidabb formában – még mindig itt van velünk. Úgy tűnik, a háború elhúzódik. Ráadásul egy gazdasági válság készül ránk rúgni az ajtót.
Az új Országgyűlésnek és az új kormánynak minden korábbi sikeres válságkezelési tapasztalatára szüksége lesz, hogy a világgazdaság háborgó tengerén Magyarország hajóját jó irányba kormányozza.
A választói felhatalmazás világos. A feladat emberes. A siker pedig emberfeletti erőfeszítést kíván.
De akármilyen nehézségek lesznek, akármilyen vitában kell helytállniuk, bármilyen nemtelen támadások érik is Önöket, soha ne feledjék:
„A haza minden előtt!”
