Örüljünk kastélyfelújítási programunk nemzeti önbecsülésünket erősítő eredményeinek, a régóta esedékes infrastruktúra-fejlesztéseknek, a teremtett világ megóvása érdekében megvalósított beruházásoknak, felújított vagy újonnan épített egészségügyi intézményeinknek. Örüljünk templomaink, búcsújáró helyeink, határon túli műemlékeink megújításának. Örüljünk új sportlétesítményeinknek. A sikeresen megrendezett világversenyeknek. És örüljünk annak, hogy fővárosunk gyarapodása új és felújított épületekkel csak a millennium időszakával mérhető.
Öröm és jogos büszkeség, amit mindannyian érezhetünk, hiszen az elmúlt évek a közvagyon jelentős gyarapításának esztendei voltak. Hálával és elismeréssel tartozunk – mérnököknek, restaurátoroknak, építőipari szakembereknek, belsőépítészeknek – mindenkinek, aki a tehetségével, tudásával, szorgalmával részese volt ennek a munkának.
Jó lenne, ha mindenki tudna örülni a másik sikerének. A budapestiek a vidék gyarapodásának, a vidék a főváros erősödésének.
Arra biztatom a falvakban, községekben, városokban élőket, hogy jöjjenek minél gyakrabban Budapestre, nézzék meg a felújított Operaházat, látogassanak el az Eiffel Műhelyházba, töltsenek el néhány órát a Magyar Zene Házában. A programok, helyszínek felsorolását hosszan folytathatnám.
A fővárosban élőket pedig arra biztatom, hogy látogassanak el vidékre és a határon túlra. Az újjáépített borsi Rákóczi-kastélytól kezdve a felújított mátraverebély-szentkúti búcsújáróhelyen át, az újjávarázsolt komáromi Csillagerődön keresztül az új sportlétesítményekig láthatják közjavaink gyarapításának kézzel fogható bizonyítékait – határon innen és túl.
Mindeközben ismerjék meg az ott élők gondolkodását, szokásait, hagyományait. Kóstolják meg a különböző tájak ételeit, ízleljék meg borait, tapasztalják meg, hogy mit jelent földet művelni, állatot tartani. És hogy az mennyi erőfeszítéssel és lemondással jár. Tapasztalják meg, mit jelent vidéki értelmiségiként vagy vállalkozóként boldogulni.
Nyújtson kezet egymásnak minden jóakaratú ember, akinek fontos Magyarország és a magyar nemzet gyarapodása!
Mert ahogy Deák Ferenc figyelmeztetett minket, polgár polgártársának ellenfele lehet, de ellensége ne legyen.
Tisztelt Országgyűlés!
„Ha visszatekintünk a múltra, örömmel kecsegtetem magamat azon hittel, hogy hazánk sorsa javult…” – mondta Deák Ferenc korábban idézett beszédében. „…De nem elég, nem szabad csak a múltra tekinteni, tekintenünk kell főképp a jövőre. És akkor, ha nem is riadok el, de mégis aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek…”
„(…) aggódva nézek azon nagy tömegére a teendőknek, melyek hazánkban szükségesek (…)”
Tisztelt Ház!
Az elmúlt év végén – látva a kedvező gazdasági adatokat – joggal bizakodhattunk, hogy túl leszünk a COVID-járvány okozta gazdasági nehézségeken, noha tudtuk, hogy a magas energia- és nyersanyagárak, valamint a növekvő infláció miatt eleve nehéz terepen kell haladniuk a gazdaságpolitika irányítóinak.
Az orosz–ukrán háború azonban az egész világon, így az Európai Unióban és Magyarországon is mindent megváltoztatott. Miért?
Mind a kormányok, mind a vállalkozások számára komoly fejtörést okoz, hogy a gáz ára hatszorosa, a villany ára ötszöröse a korábbi években megszokottnak. A háború a mostani jelentősen megnövelt árakat tartósan magasan tarthatja, sőt tovább is emelheti, a világ nyers- és alapanyag-ellátását is jelentősen megnehezíti. Nemcsak a vas- és acéltermékek, de jó néhány speciális ipari alapanyag és mezőgazdasági termék vonatkozásában is.
Az Európai Bizottság adatai szerint az eszköz- és készlethiány az autó-, gép- és nyomdaiparban, gumiiparban, az elektronikai iparban, de már a gyógyszeriparban is riasztó méretűvé vált. A félvezetők nehezen hozzáférhetők, a mikrochipekre 30 hetet kell várni.
A helyzetet tovább rontja, hogy a chipgyártáshoz nélkülözhetetlen palládium és neongáz zömében Oroszországból és Ukrajnából származik. A magas infláció az alacsony jövedelmű országokban megélhetési válságot, növekvő társadalmi feszültséget és politikai robbanást eredményezhet.
De az adósságban fuldokló, fejlett országok kormányai számára is további súlyos kérdéseket vet fel az infláció. Riasztó adat, hogy a világ adósságállománya – az állami és a magánszektoré is – 2007 óta megduplázódott.
Az élelmiszerárak kérdésével külön is érdemes foglalkozni. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete március 17-én közzétett egy gyorsjelentést arról, hogy milyen hatással lesz egy elhúzódó orosz–ukrán háború a világ gazdaságára.
