Áder János köztársasági elnök kétnapos látogatásra New Yorkba utazott. Az államfő részt vett és beszédet mondott az ENSZ székházában a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról rendezett konferencián.
A vízbázisok megóvása, a víz minőségének védelme nélkül nem lehet teljesíteni a fenntartható fejlődés ügyében született nemzetközi megállapodás tizenhét pontjának egyikét sem – jelentette ki Áder János államfő csütörtökön New Yorkban, az ENSZ székházában a fenntartható fejlődésről rendezett konferencián.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Magyarország szívügyének tekinti a fenntartható fejlődést és szerepet vállal az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Elmondta, hogy Magyarország idén ismét nemzetközi konferenciát rendez a víz védelméről.
Helyi idő szerint reggel nyitotta meg New Yorkban az ENSZ-székházában a dán Mogens Lykketoft, az ENSZ tavaly megválasztott közgyűlési elnöke a fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi konferenciát. A konferencia keretében pénteken több mint 150 ország állam-, és kormányfője aláírja a tavaly decemberben kötött párizsi klímaegyezményt.
A magyar államfő beszédében utalt arra, hogy tavaly szeptemberben éppen itt, az ENSZ-ben fogadták el a fenntartható fejlődés tizenhét fő célját. Ennek a lényege – emlékeztetett –, hogy milyen jövőképet kell megfogalmazni és mit kell tenni annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei számára élhető bolygót teremtsenek. „Ma azért gyűltünk össze, hogy arról beszéljünk, hogy ezt a célt hogyan lehetne még hamarabb, még gyorsabban elérni. Hogyan haladhatnánk a közösen kijelölt úton még gyorsabban” – folytatta Áder János.
Beszédében a köztársasági elnök e jövőkép egyetlen elemével foglalkozott, a víz ügyével, amely minden fenntartható fejlődési cél végrehajtásával összefügg, meghatározza az élet minőségét és befolyásolja a gazdasági-társadalmi kapcsolatokat és minden országot egyformán érint, még ha nem is egyenlő mértékben.
Áder János az ENSZ székházában négyszemközti megbeszélést folytatott Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnökkel.
Áder János kiemelte: a XX. századot sokan az olaj évszázadának tekintették, ma már egyre többen gondolják azt, hogy ez a víz évszázada. A köztársasági elnök ezzel kapcsolatban adatokat és elemzéseket ajánlott az illetékesek figyelmébe. Utalt arra, hogy a világ népességének egyharmada vízhiányban szenved, minden második ember olyan helyen él, ahol hat hónapon keresztül vízhiány van, s félmilliárd ember él olyan helyen, ahol a napi vízfogyasztás a duplája annak, amit vissza tudnak pótolni.
„A vízválság a Föld nagy részén már nem fenyegető rémkép, hanem mindennapi valóság” – fogalmazott Áder János. Majd kifejtette, hogy nemcsak az édesvíz mennyiségével van baj, hanem a minőségével is. Figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül megoldani a vízbázisok védelmét, megakadályozni a víz további szennyeződését, csökkenteni a vízveszteséget, és nem sikerül megoldani a nagyvárosok és az ipar vízellátását, akkor a fenntartható fejlődés említett tizenhét pontjának egyikét sem lehet teljesíteni. Ráadásul – tette hozzá – 2050-ig a Föld népessége kétmilliárddal gyarapszik, s ezeknek az embereknek az élelmiszer-ellátásáról is gondoskodni kell, amihez szintén szükség van vízre.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország jelentős szerepet vállalt a fenntarthatósági célok kimunkálásában és a feladatok végrehajtásában is ugyanilyen fontos szerepet szeretne, ezért megszervezi idén a második Budapesti Víz Világtalálkozót. E nagy nemzetközi konferenciára Budapest szeretettel várja a politikusokat, tudósokat, szakembereket – zárta beszédét a köztársasági elnök.
Áder János ezután kétoldalú megbeszéléseket folytatott Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnökkel.
Áder János és Han Szün Szu, az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületének tanácsadója megbeszélést folytatott az ENSZ székházában.
***
Áder János a New York Egyetem vízügyi kutatásokkal és tanácsadással foglalkozó környezetvédelmi laboratóriumának vendége volt csütörtökön. A magyar köztársasági elnök a fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-tanácskozáson elmondott beszéde és a horvát államfővel folytatott megbeszélései után látogatott el a harlemi laboratóriumba, ahol annak egyik igazgatója, Charles Vörösmarty, a költő Vörösmarty Mihály egyenes ági leszármazottja fogadta.
A képen: Áder János és felesége, Herczegh Anita beszélget Charles Vörösmartyval, a New York Egyetem vízügyi kutatásokkal és tanácsadással foglalkozó környezetvédelmi laboratóriumának környezettudományi igazgatójával.
A New York-i Városi Egyetem Haladó Tudományok Kutatási Központjában tudományos határterületeken felvetődő kérdésekre keresnek választ, öt tudományterülettel foglalkoznak, ezek egyike a környezettudomány. Ez a világ egyik első tudományos műhelye, amely a vízzel kapcsolatos szinte minden adatot egyszerre képes feldolgozni, és integrált következtetéseket levonni belőlük. A munkát Charles Vörösmarty kezdeményezte és vezeti.
A mérnöki tanszék vezetője és hidrológuskutató Vörösmarty professzor ábrákkal, térképekkel és fotókkal illusztrált előadást tartott a köztársasági elnöknek és kíséretének az intézetben folyó kutatásokról: a világ vízkészletének vizsgálatáról, a globális vízrendszerek megfigyeléséről és elemzésének módszereiről, a globális vízbiztonság megteremtésének eszközeiről. Az előadás után eszmecsere alakult ki a köztársasági elnök és a hidrológus szakember között. Áder János kérdezett és a maga tapasztalatait is elmondta.
A kutatóközpontban tett látogatás után a köztársasági elnök visszatért az ENSZ-palotába, és először kétoldalú megbeszélést folytatott Ameenah Gurib-Fakim asszonnyal, a másfélmillió lelket számláló szigetország, Mauritius köztársasági elnökével, majd részt vett a Vízügyi Elnöki Testület első ülésén, és külön megbeszélést tartott a testület tanácsadójával, Han Szün Szuval, aki korábban Dél-Korea kormányfője volt.
MTI