Áder János köztársasági elnök New York-i látogatásának második napján részt vett és beszédet mondott a párizsi klímamegállapodás ünnepélyes aláírásán.
Három javaslatot tett Áder János köztársasági elnök a Párizsban megfogalmazott klímavédelmi célokat mielőbbi eléréséért, miután pénteken az ENSZ New York-i székházában aláírta a tavaly megkötött egyezményt.
Áder János hangsúlyozta, hogy a megállapodás eredményeként érzett öröm jogos, de nem lehet a babérokon ülni, mielőbb cselekedni kell. Hangsúlyozta, hogy Párizs és New York lendületét kihasználva kell tovább lépni a néhány hónappal ezelőtt megkezdett úton.
A célok megvalósítása érdekében javasolta, hogy az a tíz ország, amely a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátja ki, kezdjen mielőbb konzultációt arról, hogy a korábban tervezettnél nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben hogyan tudják kibocsátásukat csökkenteni.
Második javaslata a légiközlekedésre és a tengeri hajózásra vonatkozott, erre ugyanis a Párizsban megkötött megállapodás nem terjedt ki. Ezért Áder János azt javasolta, hogy haladéktalanul fejezzék be az időközben megkezdett tárgyalásokat a légiközlekedés kibocsátás-csökkentéséről, a tengeri hajózás esetében pedig minél előbb kezdjék meg ezeket a tárgyalásokat, különben 20-30 év múlva a mostani kibocsátás háromszorosával kell számolni.
A harmadik javaslat az energiatárolásra vonatkozik. Az államfő kiemelte: az emberiség egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan tudja a fölös energiáját tárolni, s azt javasolta, hogy a G20 ország-csoport, az OECD támogatásával gyorsítsa fel a kutatásokat, hogy mielőbb hatékony, biztonságos, olcsó és fenntartható megoldás szülessék az energiatárolásra.
Beszédében az államfő felidézte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár péntek reggel, a ceremónia megnyitóbeszédében mondott szavait, miszerint nincs idő várni, ígéretek helyett cselekvésre van szükség. A köztársasági elnök példákat idézett annak alátámasztására, miért szorít az idő: jó és rossz példákat sorolt, a rosszakat a jókkal ellenpontozva.
A képen: Áder János aláírja a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt az ENSZ New York-i székházában.
„Vannak országok, amelyek lassítani akarják a párizsi megállapodás végrehajtását” – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor: az Egyesült Államok és Kína másfél éven belül immár a harmadik megállapodást kötötte, és még az idén ratifikálja, illetve életbe lépteti az egyezményt. Rossz hírként említette, hogy a földfelszíni hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint akárcsak Párizsban is gondolták volna, viszont jó hír – mondta –, hogy tavaly az energiatermeléshez kapcsolódó kibocsátás stagnált. „Mióta ember él a Földön, soha nem volt ilyen magas a légköri széndioxid koncentrációja” – fogalmazott, de megállapította, hogy tavaly kétszer annyi tőkét fektettek be a megújuló energiaforrásokba, mint a fosszilisokba.
„Párizs óta a természet nap mint nap figyelmeztet bennünket: tavaly hőmérsékleti rekordok sora dőlt meg” – fogalmazott az államfő. Példaként Magyarországot hozta, ahol még soha nem fordult elő, hogy egyetlen nyáron ötször kellett hőségriadót hirdetni.
Áder János Barabási Albert László, az Egyesült Államokban dolgozó magyar tudós szavaival zárta beszédét. „Az idő a legbecsesebb nem megújuló erőforrásunk” – idézte a Bostonban dolgozó kutatót. S hozzátette: jól kell gazdálkodni az idővel, ezzel a nem megújuló, becses erőforrással a következő hetekben, hónapokban években.
Áder János az ENSZ székházában megbeszélést folytatott Ban Ki Munnal, az ENSZ főtitkárával.
A köztársasági elnök ezt követően Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral tartott négyszemközti megbeszélést, majd a Columbia Egyetemre indult, ahol a gravitációs hullámok létét bizonyító magyar tudósokkal találkozik.
***
Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a „kozmikus fület”.
Áder János köztársasági elnök az ENSZ székházában megbeszélést folytatott Al Gore volt amerikai alelnökkel.
Késő estébe nyúló beszélgetés és élénk eszmecsere lett a találkozóból a Columbia Egyetemen, ahol az államfő a gravitációs hullámok felfedezésében részes, ezek létét bizonyító magyar tudósokkal, Márka Szabolccsal, Márka Zsuzsával és Bartos Imrével, valamint Haimann Zoltán asztrofizikussal találkozott. A tudósok bemutatták különleges laboratóriumukat, és részletesen beavatták az államfőt az einsteini gravitációs elméletet bizonyító kutatásaikba; abba, hogyan sikerült megmérniük a gravitációs hullámokat, mit jelentenek a fekete lyukak, hogyan születnek és hogyan „halnak meg”, és mi a jelentőségük, miért érdemes kémlelni az univerzumot. Bartos Imre arról beszélt, hogy ez az eredmény csak a kezdet, eszköz a galaxisok rendszereinek további kutatásához, amely elvezethet a világegyetem s benne a Föld kialakulásának, létrejöttének megértéséhez, s talán még a jövő előrejelzéséhez is. Márka Zsuzsa, aki Márka Szabolcs felesége, elmesélte, hogyan készült a gravitációs hullámokat mérő detektor, amely javarészt az ő munkája.
Márka Szabolcs, a kutatócsoport vezetője, javaslatot is felvetett: Európában vetélkednek azért, hogy hol építsék meg a következő „kozmikus fület”, vagyis azt az óriási műszert, amely méri az univerzumból érkező jeleket, köztük a gravitációs hullámokat. Márka úgy vélte, Magyarország is pályázhatna erre a kiemelt európai projektre.
Áder János és Herczegh Anita látogatást tett a Columbia Egyetemen, ahol találkozott a gravitációs hullámok létének bizonyításában fontos szerepet játszott magyar kutatókkal: Bartos Imrével, Haimann Zoltánnal, Márka Szabolccsal és Márka Zsuzsával.
„Már a hely is megvan, Gyöngyösoroszi lenne a legalkalmasabb, ott ugyanis bizonyítottan nem, vagy csak alig rezeg a Föld” – fogalmazott a nyíregyházi születésű, 41 éves tudós, akit a tekintélyes Forbes magazin a világ egyik legígéretesebb fiatal tudósaként mutatott be a napokban.
Márka Szabolcs szerint a magyar tudós társadalom is felkészült egy ilyen műszer kezelésére, sok a jó fizikus és asztrofizikus Magyarországon, s az ország nemzetközi hírnevét is öregbítené, ha sikerülne ezt a fejlesztést megvalósítani. A tudós felvetette azt is, hogy szorgalmazni kellene magyar egyetemisták, fiatal kutatók amerikai tanulmányainak elősegítését. „Aki jó tanuló, annak még tandíjra sincs szüksége” – szögezte le Márka Szabolcs.
A magyar kutatók megmutatták Áder Jánosnak ketrecben és zárt térben őrzött szúnyogjaikat is, amelyek a malária kórokozóját hordozhatják. Márka Szabolcs és kutatócsoportja ugyanis egymillió dollárt kapott Bill Gates és felesége alapítványától a szúnyogok elleni lézerfüggönyös védekezés kidolgozására.
MTI