Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Sokan vannak ma itt, az Országház Kupolacsarnokában, akik átéltek, átélhettek hasonló változást.
1990 után a szabadság esélyt teremtett: a politikai béke, a jó kormányzás, a gazdasági fejlődés, az alkotás lehetőségét adta meg.
A most kitüntetettek pályája – gazdaságban, tudományban, művészetben – ezt követően teljesedett ki. Magyarország szabadsága biztosította az alkotómunka szabadságát.
Igen, az alkotás szabadságát. Egy irodalmi műben, színházi rendezésben, koreográfiában. Egy publikációban, egy regény, portréfotó, köztéri szobor megalkotásában. Új gyógyszer, új technológia fejlesztésében. Egy megújuló műemlékben, vagy épp a múltat felszínre hozó ásatásban.
Az 1990-ben visszanyert szabadságunk – az Önök munkája révén – nemcsak megerősödött, de meg is sokszorozódott. A személyes szabadság kiteljesedése meghozta a közösség szabadságát is. Életünk igényesebb, tudásunk pontosabb lett. Nemzetünk gyarapodóvá válhatott.
Az Önök személyes eredményei ma már a magyarság közös kincsei.
Sikeres kutatómunka,
korszakalkotó felfedezés,
eredményes terápia.
Hivatását betöltő építészet.
Egy kultikus rajzfilm,
lélekemelő koncert,
pontosan megformált szerep,
egy olimpiai dobogós helyezés.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai nap a megemlékezésről, a büszkeségről és a háláról szól. A csendes munkával vagy a zajos sikerként elért eredményeket ünneplő, magyar örömről. Hazafiságról, tálentumról, kitartásról, szorgalomról, a szabadság kiteljesítéséről.
Amit megtalálunk a vegyészmérnök, az építész, az etnográfus, a történész, a közgazdász, a táncpedagógus, a gyorskorcsolyázó, a színész, a fotóművész napi munkájában. Megtaláljuk a felkutatott igazságban, a kiaknázott tehetségben, az elvégzett feladatokban, a tettekben.
Ahogy Kossuth mondta: „mindez kimeríthetetlen forrása közös szellemi, gazdasági, lelki erőnknek”.
Ösztönözzenek a sikeres folytatásra Kölcsey Ferenc szavai: „Tégy minden jót, ami tőled telik; s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess: lelkedet eszközökkel gazdagítani, szüntelen igyekezzél.”