A következő kép egy rizsföldet ábrázol. A rizs 4 milliárd ember első számú tápláléka. Ázsiában az öntözött területek 30%-a rizsföld, az öntözésre használt víz fele a rizsföldeken hasznosul. A rizsföldek azonban egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az ültetvényeket tápláló folyók egyre szennyezettebbek. A klímaváltozás miatt emelkedő tengervízszint pedig a rizsföldek egy részének elöntésével fenyeget.
Nem nehéz belátni, hogy ott, ahol évente kétszer-háromszor is betakarítják a termést, minden egyes hektár elvesztése milyen gondot jelent. Nehezebb lakossági ellátást, csökkenő exportot, kisebb költségvetési bevételt, szűkülő gazdasági mozgásteret. A szennyezéssel, a tengervízszint-emelkedéssel szembeni védekezés költségei növelik az árat. Ennek inflációt növelő, másrészt versenyképességet rontó hatásai vannak. A magasabb élelmiszerárak pedig általában lakossági elégedetlenséghez vezetnek.
Energiatermelés
A következő két kép világosan mutatja a klímaváltozás következményeit. Egy venezuelai víztározót láthatnak mindkét képen. A két felvétel között mindössze négy esztendő telt el. A két felvétel jó példa azon állítás igazolására is, hogy a klímaváltozás hatásait 80%-ban a víz közvetítésével érzékeljük. Kiszáradt erőművi tározókra, amit a képen is láthatnak, tudnék példát mutatni Európából és Ázsiából is. Nem nehéz belátni, hogy mindennek milyen hatása van az áramellátásra, iparfejlesztésre, áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére.
De említhetném Önöknek a Nílus példáját is. 1970, az asszuáni gát megépítése óta a Nílus termékeny iszapja a gát mögött halmozódik fel. Az iszap hiányát a gazdák műtrágyával pótolják. (Két évtized alatt hatszorosára nőtt ennek mennyisége.) Igen ám, de a műtrágya jelentősen elszennyezte a talajvizet, és rontotta a folyó vízminőségét is. Ráadásul a Nílus deltájában a sós víz beáramlása a földek 12-15%-át teheti tönkre. A klímaváltozás hatására pedig a búza és a kukorica hozama akár 50%-kal is csökkenhet.
A terrorizmus növekvő veszélye miatt csökkenő turizmus és a turizmusból származó bevételek radikális visszaesése biztosan nem segíti az ország korszerű öntözéses gazdálkodásra való átállását.
A következő két képünk még mindig az energiaéhségre mutat példát. Az ipar energiaéhségére. A szénbányáknak és a szénerőműveknek nemcsak az a bajuk, hogy tönkreteszik a környezetet és hogy a kibocsátott széndioxid révén lassan felfűtjük a bolygót, hanem az is, hogy rengeteg vizet igényelnek. A jelenleg működő szénbányáknak és szénerőműveknek akkora a vízfogyasztása, mint 1 milliárd 200 millió emberé.
Mehetünk másik irányba is. Az energiahatékonyság növelése, az energiatakarékosság és a nem fosszilis alapú energiatermelés révén.
Urbanizáció
Fatehpur Sikri a Mughal Birodalom fővárosa volt közel 500 évvel ezelőtt az indiai kontinensen. Ez a csodálatos város azért néptelenedett el, mert elfogyott a vizük.
És hogy a vízhiány nemcsak 500 éve jelentett gondot egy város ellátásában, azt jól mutatja egy friss hír. Bolívia fővárosának, La Paznak a három víztározója közül az egyikben 1 %-nyi, a másik kettőben 8 %-nyi víz van csupán. A kormánynak vészhelyzetet kellett kihirdetnie.
De itt is van más út. Szingapúr példája azt bizonyítja, hogy a csapadékvíz felhasználása és a szennyvíz – tisztítás utáni – újrahasznosítása mások számára is követendő példa lehet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai napon azért gyűltünk össze, hogy igyekezzünk megoldásokat találni közös gondjainkra. Ha nem oldjuk meg a vízgazdálkodással összefüggő közös problémáinkat, a fenntartható fejlődési céljaink sem lesznek elérhetőek.
- Össze kell gyűjtenünk a világban fellelhető legjobb megoldásokat,
- meg kell teremtenünk másutt is a sikeres adaptáció feltételeit.
- Ösztönöznünk kell az új, innovatív megoldásokat.
- A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell elindítanunk.
- Mindehhez pedig meg kell teremtenünk a finanszírozás feltételeit.
Az idő sürget bennünket. A fenyegető vízválság jeleit már a Föld számos pontján tapasztaljuk. Cselekednünk kell!
Beszédem elején Albert Einsteint idéztem. Most pedig David Attenborough gondolatával szeretném megköszönni figyelmüket és sikeres tanácskozást kívánni Önöknek.
„A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában.”
