„A túléléshez és a magasabb célok eléréséhez mindenképpen újfajta gondolkodásra van szüksége az emberiségnek” – írta Albert Einstein.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagy tisztelettel és még nagyobb megbecsüléssel köszöntöm a Budapesti Víz Világtalálkozó minden résztvevőjét! Közel kétszer annyian gyűltünk össze, mint három éve, hogy a XXI. század legfontosabb kérdéséről beszéljünk.
Három éve még azzal a szándékkal tanácskoztunk, hogy a víz hangsúlyos eleme legyen az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési céloknak. Azóta nemcsak hogy elfogadtuk ezeket a célokat, de megkötöttük a Párizsi Megállapodást is, aminek rekord gyorsaságú ratifikációja is megtörtént.
Ma azért vagyunk itt, hogy elérjük: a víz váljon a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé.
A kérdés: hogyan jutunk el oda,
- hogy a víz ne csak az élet forrása, de közös biztonságunk garanciája is legyen,
- hogy a víz ne elválasszon, hanem összekössön minket,
- hogy a vízzel való felelős gazdálkodás a fejlődés záloga legyen.
Mindannyian tudjuk, hogy a népesség gyarapodása milyen mértékű volt az elmúlt száz évben. De azt már kevesebben tudják, hogy a vízfelhasználás időközben hatszorosára nőtt.
Mindannyian tudjuk, hogy évente 10-12 millió hektár termőföld megy tönkre. Egyre kisebb termőterületnek egyre több embert kell eltartania. A népesség további gyarapodása, az élelmiszerfogyasztás növekedése legalább további 30%-os vízfogyasztást eredményez majd 2030-ig.
Ráadásul az ipar is egyre szomjasabb! 2050-ig minimum 50%-kal több vízre lesz szüksége.
És akkor még nem beszéltünk a viharos tempóban növekvő városi népesség többletvízigényéről. (2050-re négyből három ember városlakó lesz.)
Nyilvánvaló, hogy a XXI. század kihívásaira – vízbázisvédelem, lakossági ellátás, mezőgazdasági, ipari vízfelhasználás, a felszíni és felszín alatti vizeink további szennyezésének elkerülése, szanitáció – nem lehet XX. századi válaszokat adni.
A víz összeköt minket. Közös sorsunk vizeink sorsától függ. A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrásunk.
Megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül:
- nincs elegendő élelmiszerünk,
- nincs további ipari fejlődésünk,
- nincs fenntartható urbanizációnk.
A víz minősége alapvetően befolyásolja egészségünket, természeti környezetünk állapotát, a Földet velünk együtt benépesítő élőlények sorsát.
A víz békénk és biztonságunk záloga is. Csak rajtunk múlik, hogy milyen úton megyünk tovább.
Nézzünk erre három példát, három területet:
- mezőgazdasági termelés,
- energiatermelés,
- urbanizáció.
Mezőgazdaság
Ma a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70%-át igényli. A termőföldek mindössze 15%-án folyik öntözéses gazdálkodás. Azonban ezek a földek adják a termés 40%-át. Ma vannak országok, amelyek egyhatod annyi vízzel képesek ugyanannyi termést előállítani, mint mások.
Az első kép azt mutatja, hogy sivatagi körülmények között is lehet élelmiszert termelni. A kérdés már csak az, hogyan biztosítjuk ehhez a szükséges vizet, és a vízfelhasználás kellően hatékony, energiatakarékos, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő módon történik-e.
A másik út a szerencsétlen sorsú Szíriáé, amit az elmúlt 900 év legnagyobb aszálya sújtott három éven át. Kiszáradt, terméketlenné vált földek, tönkrement gazdák, növekvő társadalmi feszültség, polgárháború, háború, migráció. Ráadásul a háború a már meglévő vizes infrastruktúrát is tönkretette. Így nemhogy az öntözés fejlesztéséről nem lehet szó (egyelőre), de a lakossági ellátás is egyre nehezebb. Nem nehéz belátni ennek további súlyos egészségügyi, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit.
