Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Deák Ferenc idejében volt az országgyűlésben egy képviselő, aki Deák távollétében azon ügyeskedett, hogy az ülésteremben elfoglalja Deák Ferenc helyét. Amikor erről „a haza bölcse” értesült, a rá jellemző szarkasztikus humorral ennyit mondott: „Azon helyet könnyebb elfoglalni, mint betölteni”.
Mádl Ferenc sosem akarta mások helyét elfoglalni. Beérte azzal, hogy a maga helyét töltötte be. Megvalósította a modern Magyarország XIX. századi születésekor megfogalmazott ideált: kora hasznos polgára volt, betöltötte helyét, melyre sorsa állította, munkájával egy jobb jövő előkészítésén fáradozott.
Ezért szereti és tiszteli őt Tihany, Magyarország és a magyar nemzet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Méltán viseli mától e tér Mádl Ferenc nevét. Fejet hajtani, tisztelegni jöttem a köztársasági elnök, a tudós, az akadémikus, a tanár emléke előtt. Megtiszteltetés számomra, hogy Önökkel együtt részese lehetek a megemlékezésnek.
Köszönöm, hogy meghívtak!
