Nyilatkozatok
2021. május 08.

Európai államfők közös nyilatkozata az Európa-nap alkalmából

Beszéljünk Európáról

Európa-nap alkalmából szeretnénk jókívánságainkat tolmácsolni minden európai polgárnak.

Az idei Európa-nap különleges. Immáron második éve ünnepeljük a COVID-19 világjárvány okozta kihívásokkal teli körülmények között. Együttérzünk mindazokkal, akiket veszteségek értek és emiatt további szenvedéseket kellett elviselniük.

Az idei Európa-nap azért is különleges, mert most indul az Európa jövőjéről szóló konferencia. Arra kérünk minden uniós polgárt, hogy használja ki ezt az egyedülálló lehetőséget közös jövőnk alakítására.

Az Európa jövőjéről szóló vitára a korábbi évektől nagyon eltérő körülmények között kerül sor. Úgy tűnhet, hogy a jelenlegi helyzetben nem marad elegendő idő az Európa jövőjéről szóló mélyreható vitára. Épp ellenkezőleg, a COVID-19 világjárvány mindannyiunkat arra emlékeztetett, hogy mi az, ami igazán fontos az életünkben: az egészségünk, a természethez való viszonyunk, az embertársainkkal való kapcsolatunk, a kölcsönös szolidaritás és a közös munka. Megkérdőjelezte azt is, ahogyan az életünket éljük. Rámutatott az európai integráció erősségeire és gyengeségeire. Mindezekről beszélnünk kell.

Sokrétűek a minket európaiakat érintő kihívások: az éghajlati válság kezelésétől és a zöld gazdaság létrehozásától kezdve a nagyhatalmak közötti egyre erősödő vetélkedés kiegyensúlyozásán át a társadalmaink digitális átalakítására tett erőfeszítésekig. Új módszereket és új megoldásokat kell kidolgoznunk. Demokráciáink erőssége abban rejlik, hogy bevonjuk a társadalmainkban megnyilvánuló különböző hangokat a legmegfelelőbb út megtalálásába. Minél többen vesznek részt a széles körű és nyitott vitában, annál jobb az Unió számára.

Az európai projekt példanélküli a történelemben. Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés aláírása óta 70 év telt el, az Európai Közösség római születése óta pedig 64 év. Akkoriban Európa vezetői meg tudták találni a módját annak, hogy miként egyesítsék a háború sújtotta Európát. Harminc évvel ezelőtt pedig Európa keleti és nyugati része kezdett egyre szorosabban összekapcsolódni. Nagyon különböző országok egyesültek, hogy létrehozzák az Európai Uniót. Minden országnak megvan a maga történelmi tapasztalata és hordozza a múlt terheit, amelyeket saját magában, illetve a más országokkal kialakított kapcsolataiban kezel.

Az európai projekt a béke és a megbékélés projektje. Megalakulása óta, a mai napig az. Mi egy közös stratégiai jövőképet támogatunk Európa számára, amely egész, szabad és egységes.

Ma is rendkívül aktuális az európai integráció valamennyi alapelve: szabadság, egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása, jogállamiság és szólásszabadság, szolidaritás, demokrácia és a tagállamok közötti összetartás. Hogyan tudjuk közösen biztosítani, hogy az európai integráció ezen alapelvei a jövőben is érvényesek maradjanak?

Jól lehet, az Európai Unió néha felkészületlennek tűnhetett az elmúlt évtizedben felmerült számos kihívással szemben – a gazdasági és pénzügyi válságtól kezdve az igazságos és méltányos uniós migrációs rendszer kialakításán át a világjárványig –, tisztában vagyunk azonban azzal, hogy mindannyiunknak sokkal nehezebb lenne, ha egyedül lennénk. Hogyan tudjuk a legjobban megerősíteni az európai együttműködést és szolidaritást, hogyan tudjuk biztosítani, hogy a jövőbeni kihívásokkal szemben ellenállóbban kerüljünk ki az egészségügyi válságból?

Erős és hatékony Európai Unióra van szükségünk, olyan Európai Unióra, amely globális vezető szerepet vállal majd a fenntartható, klímasemleges és digitálisan támogatott fejlődésre való átmenetben. Olyan Európai Unióra van szükségünk, amellyel mindannyian azonosulni tudunk, abban a tudatban, hogy mindent megtettünk a jövő nemzedékek érdekében. Együtt elérhetjük ezt.

Az Európa jövőjéről szóló konferencia lehetőséget ad majd arra, hogy nyíltan beszéljünk az Európai Unióról, és meghallgassuk polgárainkat, különösen a fiatalokat. Teret ad a párbeszédnek, a beszélgetéseknek és a vitáknak arról, hogy mit várunk az EU-tól holnap, és mi mihez tudunk hozzájárulni ma.

Gondolkodnunk kell közös jövőnkről, ezért meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon a vitához, és találjuk meg együtt az előre vezető utat.




Borut Pahor
A Szlovén Köztársaság elnöke

Dr. Alexander Van der Bellen
Az Osztrák Köztársaság elnöke

Zoran Milanović
A Horvát Köztársaság elnöke

Miloš Zeman
A Cseh Köztársaság elnöke

Emanuel Macron
A Francia Köztársaság elnöke

Frank-Walter Steinmeier
A Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke

Katerina Sakellaropoulou
A Görög Köztársaság elnöke

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

Sergio Mattarella
Az Olasz Köztársaság elnöke

Egils Levits
A Lett Köztársaság elnöke

Marcelo Rebelo de Sousa
A Portugál Köztársaság elnöke

Klaus Iohannis
Románia elnöke