Az Országgyűlés 2017. június 13-ai ülésnapján T/14967 számon elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot.
A törvény elfogadását jelentős társadalmi vita előzte meg. Sajnálatos, hogy ennek során nemritkán olyan vélemények is napvilágot láttak, melyek a tényeket figyelmen kívül hagyva nem segítették elő a józan tisztánlátást.
Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom többsége tiszteli a tisztázó vitákban elhangzó érveket, de elutasítja a fölöslegesen megosztó, öncélú indulatkeltést. Ezért fontos összefoglalni mindazokat a tényeket, amelyeket a törvény kapcsán mindenkinek érdemes mérlegelnie.
1. A civilszervezetek nélkülözhetetlen és tiszteletet érdemlő szereplői egy polgári demokráciának. A hazánkban működő, állampolgári kezdeményezésen és közjót szolgáló önszerveződésen nyugvó szervezetek munkája az emberi jogoktól a tehetséggondozásig, a környezetvédelemtől az egészségmegőrzésig, a hagyományőrzéstől a művészettámogatásig, a hitélettől az alkotó közösségépítésig, a szociális gondoskodástól a társadalmi szolidaritás megannyi formájáig szolgálja társadalmunk nyugatos polgárosodását.
2. A KSH legutóbbi adatai szerint Magyarországon több mint 56 ezer civilszervezet működik, melyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás, mivel vagy egyáltalán nem terjed ki rájuk a törvény hatálya, vagy nem rendelkeznek 7,2 millió forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatással.
3. A 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét sem befolyásolja az új törvény. Számukra csupán további adminisztrációs kötelezettséget keletkeztet. E szervezetek ugyanazt a tevékenységet, amit a törvény elfogadása előtt folytattak, változatlan formában végezhetik az új törvényi rendelkezések hatályba lépése után is.
A fentiekre tekintettel olyan közjogi vagy alkotmányos aggályt nem látok, amely valódi akadálya lehetne a törvény kihirdetésének.
Áder János
Magyarország köztársasági elnöke