A 2019. májusi európai választásokat megelőző közös európai felhívás
Európa a valaha megfogant legjobb ötletünk
Azt követően, hogy a fékevesztett nacionalizmus és más szélsőséges ideológiák két kegyetlen világháborúhoz vezettek, az európai integráció hozzájárult az európai béke évszázados álmának valóra váltásához. A békét és a szabadságot, a gyarapodást és a jólétet mind a mai napig nem tekinthetjük, és ne is tekintsük magától értetődőeknek. Valamennyiünk tevőleges hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a békés és integrált Európa nemes gondolata valósággá váljon.
A 2019. évi választások különös jelentőséggel bírnak: Önök, európai polgárok fogják eldönteni, hogy az Európai Unió melyik utat kövesse. Mi, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Írország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Olaszország, a Ciprusi Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Finnország államfői ezért felhívással fordulunk valamennyi európai polgárhoz, akik jogosultak részt venni a 2019 május végi európai parlamenti választáson.
Európai népei saját szabad akaratukból egyesültek az Európai Unióban, mely a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a demokrácia, az igazságosság és a lojalitás alapelvein nyugszik mind tagállamaiban, mind azok között. Olyan uniót hoztak létre, amely példa nélküli Európa történelmében. Európai Uniónkban az Európai Parlament megválasztott képviselői az Európai Unió Tanácsával, azaz valamennyi tagállam kormányával együtt határozzák meg az Európára vonatkozó szabályokat, valamint az európai költségvetés felhasználásának módját.
Mindannyian európaiak vagyunk
Sokak számára Európában, különösen a fiatalabb generáció körében, az európai polgárság magától értetődővé vált. Számukra nincs ellentmondás falujuk, városuk, régiójuk, nemzetük szeretete és az elkötelezett európaiság között.
A mi Európánk együtt képes a kihívások leküzdésére
Az Európai Unió ezekben a hónapokban még a korábbiaknál is komolyabb kihívásokkal szembesül. Az európai integráció kezdete óta először fordul elő a közbeszédben az integráció valamely elemének, például a szabad mozgáshoz való jognak a korlátozása vagy közös intézmények megszüntetése. Először fordul elő, hogy egy tagállam az Unió elhagyását tervezi. Ugyanakkor más tagállamok szorosabb integrációt sürgetnek az EU-ban vagy az euró-övezetben, illetve többsebességű Európát szeretnének.
E kérdésekkel kapcsolatban a különböző tagállamok állampolgárai és kormányai eltérő álláspontot képviselnek, akárcsak mi, államfők is. Abban azonban valamennyien egyetértünk, hogy az európai integráció és egység nélkülözhetetlen, és Európa jövőjét továbbra is az unióban látjuk. Csak egy erős közösség lesz képes szembenézni korunk globális kihívásaival. A klímaváltozás, a terrorizmus, a gazdasági globalizáció és a migráció nem állnak meg az országhatároknál. Ezekkel a kihívásokkal szemben csak akkor lehetünk sikeresek, és akkor haladhatunk tovább a gazdasági és társadalmi kohézió és fejlődés útján, ha intézményi szinten egyenlő partnerekként működünk együtt.
Erős és integrált Európát akarunk
Ezért erős Európai Unióra van szükségünk, olyanra, amely közös intézményekkel rendelkezik, olyanra, amely folyamatosan és kritikusan ellenőrzi saját tevékenységét, és képes a megújulásra, olyanra, amelynek élő, lélegző bázisát állampolgárai és tagállamai jelentik.
Ennek az Európának a jövőbe vezető legmegfelelőbb lépésekről eleven politikai eszmecserére van szüksége a 2017. március 25-i Római Nyilatkozat alapján. Európa a vélemények és gondolatok nagyon széles skálájának befogadására képes. Semmiképp nem léphetünk azonban vissza egy olyan Európa irányába, amelyben az egyes országok nem egyenlő partnerek, hanem ellenfelek.
Egyesített Európánknak a népei erős szavazatára van szüksége. Ezért intézünk felhívást Önökhöz, hogy éljenek szavazati jogukkal. A szavazás tétje közös európai jövőnk.
Rumen Radev,
a Bolgár Köztársaság elnöke
Miloš Zeman,
a Cseh Köztársaság elnöke
Frank-Walter Steinmeier,
a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke
Kersti Kaljulaid,
az Észt Köztársaság elnöke
Michael D. Higgins,
Írország elnöke
Prokópisz Pavlópulosz,
a Görög Köztársaság elnöke
Emmanuel Macron,
a Francia Köztársaság elnöke
Kolinda Grabar-Kitarović,
a Horvát Köztársaság elnöke
Sergio Mattarella,
az Olasz Köztársaság elnöke
Nikosz Anasztasziádisz,
a Ciprusi Köztársaság elnöke
Raimonds Vējonis,
a Lett Köztársaság elnöke
Dalia Grybauskaitė,
a Litván Köztársaság elnöke
Áder János,
Magyarország köztársasági elnöke
George Vella,
a Máltai Köztársaság elnöke
Alexander Van der Bellen,
az Osztrák Köztársaság elnöke
Andrzej Duda,
a Lengyel Köztársaság elnöke
Marcelo Rebelo de Sousa,
a Portugál Köztársaság elnöke
Klaus Iohannis,
Románia elnöke
Borut Pahor,
a Szlovén Köztársaság elnöke
Andrej Kiska,
a Szlovák Köztársaság elnöke
Sauli Niinistö,
a Finn Köztársaság elnöke