Tisztelt Schweitzer József Úr!
Kedves Professzor Úr!
Minden élet teljes a maga nemében. De igazán teljessé csak azoké válhat, akik nemcsak a sors parancsa szerint élnek, hanem maguk is sokat tesznek földi küldetésük kiteljesítéséért.
Ön azok közé tartozik, akikre így tekintünk. Azok közé, akik világéletükben hűek maradtak hitükhöz, közösségükhöz, hazájukhoz. Olyan tudóst tisztelhetünk Önben, aki a rész szerinti létben az egészet is látni és láttatni igyekezett mindig. Olyan vallási vezetőt, akinek az alázat ereje táplálja bölcsességét.
Így lett Ön a zsidó-keresztény párbeszéd, a megértés hídjának legismertebb és legelismertebb „mérnöke” itthon és a nagyvilágban. Mert ki vonhatná kétségbe tanító szavait arról, hogy a múltban fából, kőből, vasból építettek hidakat az emberek, de a jövő hídjai papírból épülnek: könyvből, tudományból.
Az Ön józansága, szellemi és erkölcsi bátorsága sokaknak jelent példát. Mint ahogy számomra, hitét gyakorló katolikus számára is sokat jelentett, amikor egyik Erdő Péter bíborossal tartott közös előadásában Ön Barth Károly protestáns teológust idézve azt mondta: „Ha az Ószövetség és az Újszövetség Istene vitatkoznának, nagyon nagy baj lenne.”
Sorsformálóan gazdag élete 90. születésnapján kívánok Önnek jó egészséget, sok erőt lelki és szellemi életműve további kiteljesítéséhez. Kívánom, hogy Isten szeretete még sokáig tartsa meg Önt családja, szerettei, magyar honfitársai körében.
Áder János