Művészete, világlátása úgy kozmikus, hogy földhözragadt, úgy isteni, hogy végtelenül emberi – mondta Jankovics Marcellről szólva Áder János Székesfehérváron a Hit, remény, rajzfilm című kiállítás megnyitóján. A volt államfő a kiváló rendező alkotásaival kapcsolatban úgy fogalmazott: ez a rajzokba, filmekbe sűrített igazság túlmutat az ember pillanatnyi szükségletein, és a lelki, szellemi kapcsolódásainkról szól. Jankovics vonallal, formákkal tudta kifejezni a világmindenséget, egyszerű jelekkel a legbonyolultabb gondolatokat és viszonyrendszereket. Képein az idő találkozik az örökléttel, az ég a földdel, az ember a természetfölöttivel, az állandóság a változással.
Áder János a közelgő ünnepekre utalva a „buborékban élő” emberről is beszélt. Arról a világról, ahol mintha nem lenne átjárás a vélemények között, az értelmezések, csoportok között; és nem lenne már közös igazság sem. A volt köztársasági elnök szerint azokat a vonalakat érdemes keresnünk, amiket nem közénk húztak, hanem amelyek – Jankovics Marcell módjára – összekötnek minket. Felülemelkedni azon, ami elválaszt. És keresni, szeretni azt, ami mindannyiunké: a nyelvet, amit közösen beszélünk, a kultúrát, ami meghatározza gondolkodásunkat, a képeket, amiket a lelkünkből rajzoltak. „Mert mi az a közösség vagyunk, ami ismeri Ádám és Lucifer vitáját. Ami magában érzi Toldi Miklós erejét, a legkisebb királyfi önbizalmát, János vitéz fogyhatatlan szerelmét” – fogalmazott a megnyitón Áder János.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban most megvalósuló kiállítás a katolikus egyház feje által meghirdetett szentév alkalmából született. Az ember tragédiája, a János vitéz és a Teremtés képei köré szerveződő tárlat januárban a Vatikánban ismertette meg a római közönséggel Jankovics Marcell munkáit.
Kép: MTI/Buzák Noémi