Nem elég az eddigi erőfeszítés, a világban felhasznált energia 76%-a ma is fosszilis eredetű – fogalmazott Áder János a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar meghívására tartott klímaelőadást. A volt köztársasági elnök utalt rá, hogy több mint tíz évvel ezelőtt már járt a BME-n. Sajnos az akkortájt nagyon várt párizsi klímacsúcs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a fenntartható fejlődési célok érdekében tett vállalások többsége nem vagy, sokkal lassabban teljesül. A megújuló energiaforrásokra való átállás zajlik ugyan, de közel sem a kívánt ütemben. Áder János kiemelte: a fenntarthatóságot és a gazdaság érdekét szembeállító narratíva hamis, hiszen a világon megtermelt GDP 55 százaléka függ a természetes ökoszisztémától: a természettől erősen függő iparágak a globális GDP 15 százalékát, a természettől mérsékeltebben függők a 37 százalékát adják.
Áder János szerint a fenntarthatóság problémák és arra adandó válaszok összefüggő hálózata, gondolkodnunk is ugyanazon összetettségi fokon kell róla. Példaként említette a vízválság, a termőtalajromlás, a városok túlnépesedése és a migráció kérdését, amely teljes mértékben összefügg. Kutatók úgy becsülik, hogy 2050-re a Föld népességének akár fele is „vízstresszes” területen élhet. Ami azt jelenti, hogy a hozzáférhető víz mennyisége vagy minősége nem megfelelő. Áder János egy sokkoló számmal szembesítette hallgatóságát: manapság hetente 1 millió ember költözik vidékről a városokba – a belső és külső migráció egyik fő oka már most is a vízhiány és a termelés ellhetetlenülése. Az ördögi kör tovább fokozza a környezetszennyezést, a városok terjeszkedése rontja az életminőséget.
Az összefüggések ugyanakkor pozitív folyamatokban is érvényesülnek. A volt köztársasági elnök előadásában beszélt a körforgásos gazdaságról: sokkal klíma- és környezetbarátabb megoldás, ha a „mindig mindenből újat” elve helyett minél több alapanyagot visszaforgatunk, újrahasznosítunk.
Kép: MTI/Hegedüs Róbert