Az energiabiztonság és energiaszuverenitás mellett Magyarország új Nemzeti Energia- és Klímatervének a dekarbonizáció az egyik sarokköve – derült ki a Planet Budapest 2023 harmadik napját indító fenntarthatósági beszélgetésből. Áder János ezúttal Czepek Gábort, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát kérdezte.
Hazánk célja, hogy 2030-ig legalább 50 százalékkal csökkentse szén-dioxid-kibocsátását (1990-hez képest), és 29 százalékra növelje a megújuló források részarányát az energiatermelésben. Áder János felvetésére elhangzott: bár Magyarország az Unió egyik legjobban teljesítő országa a klímasemlegességre irányuló váltásban, vannak vitáink az Európai Bizottsággal. Czepek Gábor elmondta: a magyar kormány például nem szeretne szélerőművet építeni sehova, ahol a lakosság ezt nem akarja. Idehaza a megújuló alapú villamosenergia-termelés középpontjában a naperőművi kapacitások bővítése áll: a jelenlegi mintegy 5 ezer MW-ról 2030-ig közel 12 ezer MW-ra. A Mátrai Erőművel kapcsolatosan az államtitkár kijelentette: a zajló modernizáció célja, hogy még ebben az évtizedben valamennyi új termelőegység működjön. A tervezett beruházási elemek között szerepel egy 500 MW-os kombinált ciklusú gázüzemű erőmű, a lignitbányák rekultivált területén összesen 200 MW kapacitással két naperőmű, valamint egy vegyes tüzelésű kiserőmű építésének előkészítése. Amíg ezek elkészülnek, a Mátrai Erőműnek az energiabiztonság érdekében működnie kell.
2023. szeptember 29.
Kép: MTI/Illyés Tibor