Interjúk
2012. június 21.

„Nem árultam zsákbamacskát” – Áder János interjúja a Heti Válasznak

– Az ellenzék tényként kezeli, hogy 2014-ben a Fidesz felé fog lejteni a pálya, az ön által kimunkált új választási törvény miatt. Az államfői székből nézve büszke a művére?

– Szeretném mindenki figyelmébe ajánlani a Velencei Bizottság néhány nappal ezelőtt megszületett állásfoglalásának következő mondatát: a választójogi törvény megfelelő alapját képezi a valódi, demokratikus választások lebonyolításának.

– Egyeztet majd rendszeresen a másik két fő közjogi méltósággal? Az első Fidesz-kormány idején voltak ilyesfajta munkareggelik.

– Nem szeretem és nem használom a közjogi méltóság kifejezést, úgyhogy maradjunk annyiban: e három közjogi tisztséget betöltő személy egyértelmű szándéka, hogy legyenek ilyen találkozók. A nemzetközi térben megkönnyítheti a magyar érdekek érvényesítését, ha van eszmecsere Orbán Viktor, Kövér László és köztem.

– Miért érezte úgy, hogy szólnia kell a verbális támadást szenvedett főrabbi, Schweitzer József védelmében? Ennél nagyobb sérelem is szokott érni magyar állampolgárokat.

– Legalább három okom volt arra, hogy nyilatkozatot adjak ki, és személyesen is felkeressem a professzor urat. Először is azt, hogy az inzultus egy 90 éves embert ért, gyávaságnak tekintem. Másodsorban azt, hogy egy nagy tekintélyű Széchenyi-díjas tudóst hozzon valaki ilyen helyzetbe, alávaló otrombaságnak tartom. Azt pedig egyenesen aljasságnak gondolom, hogy egy vallási közösség nyugalmazott vezetőjét érjen nyílt utcán ilyen atrocitás. Ezen okok közül egy is elég lett volna, hogy megszólaljak.

– Nem az volt a célja, hogy csírájában fojtsa el a magyarországi antiszemitizmusról szóló tudósításokat?

– A szerénység mindig hasznos, vagyis az ember mindig csak annyira vállalkozzon, amennyire képes. Célom mindössze az volt, hogy világossá tegyem: rendes magyar ember nem állhat az etnikai vagy vallási alapú hátrányos megkülönböztetés, értékrombolás, kirekesztés vagy gyűlölet oldalára.