Van-e alkalma, oka megsüvegelni az Országgyűlés teljesítményét? Eddig, ha jól számolom, öt törvényt küldött vissza megfontolásra, és azt mondta, hogy százból százat fog, ha nem kap jókat.
Akkor tegyük hozzá azt is, hogy viszont hányat fogadtam el, vagy hányat nem küldtem vissza, tehát hányat írtam alá minden fenntartás nélkül – ennél lényegesen többet. Ugye az hír volt, hogy néhány törvényt vissza kellett küldenem, alapvetően formai okok miatt, de a többit, azt kollégáimmal együtt alapos áttanulmányozás után alkalmasnak tartottam arra, hogy aláírjam. Azóta ezek meg is jelentek már a Magyar Közlönyben, tehát a magyar jogrendszer részévé váltak.
Mi a vizsgálatának a technikája? Ha formai hibát talál, mint jó közigazgatási jogász, akkor örül, és visszadobja, és nem vizsgálja tartalmilag, vagy egyben mind a kettőt megnézni?
Egyszerűen három dolgot kell néznünk. Az első az a formai kérdés, hogy megfelel-e a házszabály előírásainak és a jogalkotási törvény előírásainak a törvényjavaslat tárgyalása és a törvény elfogadása. A másik, amit vizsgálnunk kell, hogy megfelel-e az alkotmánynak, ez a tartalmi kérdés, alkotmányos rendelkezésekbe ütközik-e vagy sem. Ha korábban született alkotmánybírósági döntés, például a médiatörvény ilyen volt, vagy alkotmánybírósági döntés előzte meg az újabb parlamenti eljárást, akkor meg kell vizsgálnunk azt, hogy az Alkotmánybíróság döntésének teljes mértékben megfelel-e. És van még egy dolog, ez már ritkábban képezi vizsgálódás tárgyát, de hogy nemzetközi szerződésbe ütközik-e az adott rendelkezés. Ugye ez az alkotmányossági kérdéseknek egy alkérdése. Ha ezeknek a szempontoknak megfelel, akkor természetesen alá kell írni a mindenkori köztársasági elnöknek. Ha bármelyik szempont hibázik, akár az eljárási kérdéseknél van valamilyen fogyatékosság, akár csak egy pici hiba, akár a tartalmi kérdéseknél valamilyen alkotmányellenességet találunk vagy úgynevezett koherenciaproblémát, vagyis valamilyen belső ellentmondás van a jogszabályban, amit csak egy újabb jogszabály-módosítással lehet feloldani, vagy az adott jogszabály és egy már hatályos jogszabály között feszül feloldhatatlan ellentmondás, akkor azt jelezni kell, és az Országgyűlésnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ezt az ellentmondást kijavítsa, pontosan azért, hogy a jogbiztonság Magyarországon teljes körűen érvényesülhessen.
Ezek szerint a törvény célját nem vizsgálja?
A törvény célját?
Ha tartalmilag, technikailag megfelel, alkotmányos, akkor tulajdonképpen egy köztársasági elnöknek mindegy, hogy a törvény az helyes célra irányul, vagy az ő személyes meggyőződése szerint kevésbé helyes célra?
Ilyen lehetőséget az alkotmány nem biztosít a köztársasági elnöknek. Erről a parlamentnek, a parlamenti pártoknak, a parlamenti képviselőknek kell vitát lefolytatniuk.
