Áder János köztársasági elnök a lengyelországi Poznańba látogatott, ahol találkozott Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel, valamint részt vett és beszédet mondott az 1956-os júniusi felkelés 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen.
Az 1956-os lengyelországi és magyarországi események megmutatták a kommunista hatalom gyengeségét, a megtorlás ellenére akkor világossá vált, hogy ez a hatalom meg fog bukni – mondta Áder János köztársasági elnök kedd délután Poznańban, miután Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel találkozott.
Áder János a lengyel elnök meghívására az 1956-os poznańi munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkezett a nyugat-lengyelországi Poznańba. A sajtóértekezletet azután tartották meg, hogy a lengyel államfő kedd délután a poznańi Adam Mickiewicz egyetemen fogadta a magyar köztársasági elnököt.
„Mi volt a bűnük azoknak, akik 1956-ban Magyarországon utcára vonultak? Mi is volt a bűne azoknak, akik a poznańi felkelés során utcára vonultak, és akik áldozattá, börtönbe zárt emberekké váltak?” – tette fel a kérdést az elnök, majd mindkét esemény hőseiről megállapította: szabadságot, demokráciát, jobb megélhetést akartak.
A képen: Áder János és Andrzej Duda találkozója a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen.
„Hiába fojtották vérbe a magyar forradalmat, a lengyelek és a magyarok számára, a világ valamennyi polgára számára akkor világossá vált, hogy a kommunista hatalom meg fog bukni, mert hazugságra, elnyomásra épül” – jelentette ki. Mint mondta, 1956-ban kiderült: a fegyver ereje még egy ideig hatalmon tarthatja a kommunistákat, de az igazság előbb utóbb győzni fog. Miközben ma a szabadság természetes dolog, minden kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy „megemlékezzünk, és örüljünk annak, hogy mindez már történelem” – szögezte le Áder János.
Andrzej Duda elnök a sajtóértekezleten kijelentette: „bár több száz éves szálak kötik össze nemzeteinket, 1956-ban még szorosabbra fűződtek a lengyel-magyar kapcsolatok. Az 1956-os események évfordulója nagyon szomorú megemlékezés, mégis szép tanúbizonysága a lengyel-magyar barátságnak” – mondta a lengyel elnök.
„A poznańiak a júniusi felkelés (során) elsőként mondtak nemet a kommunista hatalomnak, nemet mondtak a propagandára, a szegénységre, méltóságuk megtiprására” – szögezte le Andrzej Duda. Hozzátette: a magyarok, akik 1956 októberében „a lengyelek példáját követték, szintén a szabadságot követelték, mert fel akartak szabadulni a szovjet uralom alól”.
A képen: Áder János és Andrzej Duda az 1956-os lengyelországi és magyarországi forradalmi eseményekről szóló kiállítás megnyitóján.
A lengyel és a magyar elnök a sajtóértekezlet után ellátogatott a Poznańi Felkelés Múzeumába és megkoszorúzta a katyni és szibériai elhurcoltak emlékművét. A poznańi felkelés a lengyel munkások 1945 utáni első nagy, a kommunista rendszerrel szemben fellépő tiltakozó megmozdulása volt, Lengyelországban június 28-a 2006 óta nemzeti emléknap.
Februárban a magyar Országgyűlés, valamint a lengyel szejm és szenátus a poznańi kommunistaellenes felkelés és az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának emléket állítva, a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánították 2016-ot.
***
1956-ban a lengyelek és a magyarok ismét bebizonyították, hogy a szabadság nemzetei – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök kedd este Poznańban, az 1956-os poznańi munkásfelkelés 60. évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen.
A képen: Áder János beszédet mond az 1956-os júniusi felkelés 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen.
Összefoglalva a poznańi felkelés történéseit, a magyar köztársasági elnök úgy értékelte: Lengyelországban akkor kimondták az igazságot, lelepleződött a kommunista diktatúra embertelen természete. „A poznańi munkások nemcsak a jussukért indultak harcba, hanem egész ellopott életüket akarták visszakapni, kenyeret követeltek és szabadságot” – fejtette ki Áder János. „Az utcára vonulók nem születtek hősnek, nem kértek lehetetlen dolgokat, csak azt, ami nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni” – folytatta, hozzátéve: a szocializmusban ez azonban több volt, mint amit a vezetés tolerálni tudott.
Az 1956-os események során megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásról beszélve Áder János elmondta: október 23-án lengyel zászlók is lógtak budapesti utcákon. A lengyelek és a magyarok mindig is „a szabadság éltető levegőjére vágytak”, 1956-ban pedig a két nemzet „szabadságvágya úgy csengett össze, mint a verssorok végén a rímek” – mondta Áder János. Rámutatott: az 1956-os magyar forradalomnak nyújtott lengyel humanitárius segítség „több volt, mint amit Budapest kapott az összes többi országtól együttvéve”.
„1956-ban mi – lengyelek és magyarok – ismét bebizonyítottuk, hogy a szabadság nemzetei vagyunk, ez a mi politikai örökségünk, vigyázzunk rá” – hangsúlyozta a magyar államfő.
A képen: Áder János és Andrzej Duda az 1956-os júniusi felkelés 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségen.
Andrzej Duda lengyel államfő esti beszédében így emlékezett: „az emberek ’56-ban két egyszerű dolgot követeltek: kenyeret és szabadságot, ám valójában a méltóságukért harcoltak, amelytől megfosztotta őket a hatóság. Az a hatóság, amely magát a nép kormányának nevezte, miközben nyomorba taszította a népet”. A lengyel elnök hangsúlyozta, hogy egész Lengyelország támogatta a poznańi munkásokat.
Az ünnepségen felolvasták Beata Szydlo miniszterelnöknek a 60 évvel ezelőtt történtekről megemlékező levelét.
Áder Jánost a lengyel államfő kedd délután a poznańi Adam Mickiewicz egyetemen fogadta, kétoldalú egyeztetés után a két elnök ellátogatott a Poznańi Felkelés Múzeumába, megkoszorúzták a katyni és szibériai elhurcoltak emlékművét. A központi megemlékezés előtt részt vettek a felkelés résztvevőiért felajánlott, Stanislaw Gadecki poznańi érsek és Wojciech Polak lengyel prímás által bemutatott ünnepi szentmisén. Az est Jan Komasa neves lengyel filmrendező multimediális előadásával zárul.
MTI