New York-i látogatásának harmadik napján Áder János köztársasági elnök felszólalt az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal foglalkozó csúcstalálkozóján (SDG Summit), kétoldalú megbeszélést folytatott António Guterres ENSZ-főtitkárral és a Roosevelt House-ban jeles amerikai klímakutató tudósokkal találkozott.
A képen: Áder János köztársasági elnök felszólal az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal foglalkozó csúcstalálkozóján (SDG Summit).
Sikeres fenntarthatósági fordulat a vízzel való felelős bánásmód nélkül elképzelhetetlen – mondta Áder János szerdán New York-ban, amikor felszólalt a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló csúcstalálkozón az ENSZ-ben.
A magyar államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország érintett a „sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz” drámájában. Elmondta, hogy a klímaváltozás hatására az egyre szélsőségessé váló időjárás miatt a korábbi rekordokat megdöntő árvizek vonulnak le a magyar folyókon is. Az elmúlt 200 évben 4200 kilométer védmű épült, de az extrém árvizek ellen ezek már nem nyújtanának védelmet. Ismertette, hogy ezért a Tiszán 12 szükségtározót kell építeni és így egy méterrel lehet csökkenteni a vízszintet. Csak a korábban megépített töltések és ezek a tározók együttesen tudják megvédeni a folyó mentén élőket – tette hozzá.
A köztársasági elnök beszélt arról is, hogy az árvizek mellett Magyarország 10 százalékát az elsivatagosodás is fenyegeti. „Ahhoz, hogy a nagyobb bajt elkerüljük, a következő tíz évben több pénzt kell előteremtenünk, mint amennyit az elmúlt 50 évben költöttünk” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy húsz évvel ezelőtt még csak a magyarországi szennyvizek húsz százalékát tisztították meg. Ma már ez az arány 90 százalékos. De az elköltött milliárdok megtérülnek, hiszen a lakosság ellátása, a korszerű mezőgazdasági művelés vagy a modern ipar tiszta víz nélkül elképzelhetetlen – szögezte le.
„Büszkén állíthatjuk, hogy Magyarországot folyóink tisztább állapotban hagyják el, mint ahogy hozzánk érkeznek” – fogalmazott Áder János. „A magyarországi példák erősítsék hitüket, hogy érdemes ugyanezért a célért évekig, évtizedekig dolgozni.”
Az államfő elmondta, hogy a magyarországi megoldások bemutatására, a tapasztalatok megosztására ismét Budapest szervezi októberben az újabb Víz Világtalálkozót. „Elkerülni a vízválságot, éljünk a föld bármely pontján, más célunk nem lehet” – zárta felszólalását Áder János.
***
A képen: Áder János és António Guterres, az ENSZ főtitkára az ENSZ székházában.
A New York-i klímacsúcs teljesítette célját, lendületet adott az egyes országoknak az újabb cselekvésre a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és ösztönözte a további vállalásokat – értékelte a konferenciát csütörtökön újságírók előtt nyilatkozva Áder János. A magyar államfő részt vett és fel is szólalt a hétfői klímacsúcson, majd azt követően az ENSZ esedékes közgyűlése keretében rendezett Fenntarthatósági Fejlődési Célokkal foglalkozó csúcstalálkozón.
A köztársasági elnök szerdán négyszemközti megbeszélést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, akivel szintén elemezték a klímaeseményt és megállapították: a mostani tanácskozás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a decemberben esedékes chilei klímakonferencián előrébb lépjenek és a jövő évi londoni klímacsúcson az eddigieknél ambiciózusabb nemzeti vállalásokat tegyenek az államok a globális felmelegedés megállítására.
Áder János emlékeztetett arra: a New Yorki-klímacsúcsot az ENSZ-főtitkára azzal a felkéréssel hívta össze, hogy az egyes országok vezetői ne hangzatos ígéreteket tegyenek ott, hanem konkrét cselekvési programokkal, vállalásokkal álljanak elő. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország nem érkezett üres kézzel. Áder János a plénumon és az ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélésén is részletesen szólt Magyarország Virtuális Erőmű programjáról, amely iránt több ország érdeklődik és három állam már alkalmazza. A tíz éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk.
„A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede” – mondta Áder János.
Az októberben esedékes budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán az ENSZ-főtitkára elismerően szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Magyarország a vízválság megelőzése érdekében tesz – fogalmazott az államfő.
A képen: Áder János jeles amerikai klímakutató tudósokkal beszélget a Roosevelt House-ban.
A klímacsúcson elhangzottakkal összefüggésben Áder János elmondta, hogy nem minden ország tett újabb felajánlásokat, voltak, amelyek csak ratifikálták a 2015-ös párizsi klíma megállapodásban foglaltakat.
Magyarország vállalásai közül kiemelte, hogy az ország meg fogja tízszerezni 2030-ig a naperőművi kapacitását. Ezen kívül, szintén 2030-ra Magyarország befejezi a szén energetikai hasznosítását és „nem mondunk le az atomenergiáról”. Utóbbi kapcsán Áder János úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyetért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az OECD-vel és azokkal a tudósokkal, akik szerint a párizsi klímavállalás nem teljesíthető az atomenergia használata nélkül. „Kevés olyan ország lesz 2030-ban amely elmondhatja magáról, hogy a megtett intézkedések következtében az általa megtermelt áram több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. Magyarország ezen kevés országok sorába fog tartozni” – jelentette ki az államfő.
Kitért arra is, hogy 2050-re legalább 30 százalékkal kell javítani az épületek energiahatékonyságát. Mint mondta, ehhez az első lépést Magyarország már megtette, hiszen január elsejétől nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az újépítésű házakra, a következőkben pedig azt vizsgálják majd, hogy a régebben épült házaknál miként lehet az energiahatékonyságot a következő15-20 évben javítani.
Szintén vállalta Magyarország, hogy 2030-ig a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen a közösségi közlekedésben csak elektromos buszok közlekedhetnek. Áder János elmondta végül azt is, hogy Magyarország 2050-ig jelentősen szeretné növelni erdőterületei nagyságát.
MTI