Áder János köztársasági elnök a honvédelem napja alkalmából beszédet mondott és csapatzászlót adományozott a Magyar Honvédség Parancsnoksága részére a budavári Szent György téren rendezett ünnepségen.
A honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad – mondta Áder János köztársasági elnök kedden, a budai Várban rendezett ünnepségen, amelyen csapatzászlót adományozott a Magyar Honvédség Parancsnokságának. Azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.
Kiemelte, 1848-49 magyarjai Magyarország léte érdekében nyilvánították ki, hogy a magyar nemzet szabadságot, egyetértést és polgári jogegyenlőséget kíván. Ezért helyezték a haza ügyét minden elé, és tudták, hogy amikor a szabadság veszélybe kerül, csak közös akarattal lehet megvédeni, (…) ezért sikerült rövid idő alatt a semmiből önálló fegyveres erőt létrehozni – fejtette ki a köztársasági elnök.
Az ország megszervezte saját védelmét, tízezrek álltak önkéntesen katonának – mondta az államfő, hozzátéve, fegyvert előtte sosem fogó honvédek lettek hősökké, lelkes önkéntesek váltak a csaták tüzében igazi katonává. Emlékeztetett, a frissen szervezett magyar haderő 1849 tavaszán legyűrte Európa egyik legnagyobb és legerősebb hadseregét, és napra pontosan 170 évvel ezelőtt felszabadította a budai Várat. Buda ősi falainál 1541 óta először, és azóta is egyedül akkor, tisztán magyar sereg foglalta vissza az ország fővárosát – húzta alá.
A harctéri logika nem a magyarok mellett szólt, de az „önvédelem kényszerű küzdelmét folytatók örök igazsága és egy ország közös akarata annál inkább” – fogalmazott Áder János.
A képen: Áder János átadja a Magyar Honvédség Parancsnokságának adományozott csapatzászlót Korom Ferenc altábornagynak, a Honvéd Vezérkar főnökének az ünnepségen.
Kitért arra is, „azokban az időkben már érezhetővé vált a reformkorból sarjadó, mélyreható átalakulás, amely minden korábbinál erősebb közérdekkel kötötte egymáshoz az ország polgárait, akik – amikor szükség volt rá – felszerelték, élelmezték, ruházták, elszállásolták, fegyverrel látták el katonáikat”.
Egy nemzeti alakulat, amely hadszínteret előtte sose látott császári katonákból, sebtében kiképzett önkéntesekből és hamarjában toborzott ifjoncokból állott, meghátrálásra, megadásra kényszerítette Európa egyik legjobban képzett hadseregét Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál – sorolta.
Áder János kijelentette, nem a magyar honvédeken múlt, hogy a sok győzelem is kevésnek bizonyult, hiszen 1849. május 21-én, Budavár visszavételének dicsőséges napján Ferenc József császár és I. Miklós cár Varsóban megállapodott az orosz beavatkozásról. A kétszázezer cári katona megjelenésével a szabadságharc végzetesen egyenlőtlenné vált – tette hozzá.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, a katonai túlerő leverte ugyan a szabadságharcot, a hősies helytállás mégsem veszett kárba, „megteremte a maga gyümölcsét” (…) „Viszonyítási pont lett: a hazafiság, a hűség mércéje” – fogalmazott.
Az államfő azt mondta, mindaz, ami 170 éve történt, a mai honvédek számára nem egy márványtalapzatú, bronzba öntött, távoli múlt. A fegyverek, az egyenruhák mások, de a zászló, az eskü, a becsület pontosan ugyanazt jelenti ma is – mondta.
– A zászlók minden korban a hazafiasság, a bátorság, az áldozatkészség, a nemzethez, a csapathoz, az eskühöz való hűség jelképei voltak – mondta Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, amikor Áder János köztársasági elnöktől megkapta csapatzászlóját a Magyar Honvédség idén megalakult Parancsnoksága kedden, a honvédelem napján, a budai Várban.
Az ünnepségen ismertették Áder János adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló, mint a katonai becsület, bátorság és bajtársiasság jelképe. Mélyen gyökerezik a magyar katonai hagyományokban, egybeforrt hazánk honvédő és szabadságharcaival. A zászló alapvető szimbóluma honvédségének.
A történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget – fogalmazott Áder János az okiratban.
Szervezeti átalakítások nyomán idén január elsejével a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnt. A Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Parancsnoka, az addigi vezérkari főnök, Korom Ferenc lett.
MTI