Áder János köztársasági elnök részt vett és beszédet mondott a Bolyai-díj Magyar Tudományos Akadémián rendezett átadási ünnepségén.
Pál Csabának már most maradandó teljesítmény fűződik a nevéhez, olyan eredmények, amelyek bizonyosan az emberiség hasznára válnak – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap este a Bolyai-díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.
Az elismerést idén Pál Csaba biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa kapta, aki munkatársaival az antibiotikum-rezisztenciát kutatja.
Áder János szerint a biológusban meg van mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli, eredményes kutatóvá teszi. „A Bolyai-díj ez évi kitüntetettje elhivatott ember, a kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat, szereti feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani és megtalálni a legegyszerűbb megoldást” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Mint hangsúlyozta: a kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy „különleges hangjával közbeszéddé teszi a tudományt”. Hozzátette: reményei szerint a következő napokban sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja, mert szeretnék pontosan tudni, hogy miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz.
Áder János szerint „ma még csak a szegedi laboratóriumban köhögnek az élesztők – ahogy mondják –, de a fiatal magyar kutatók mindent megtesznek azért, hogy holnap már le tudják küzdeni a most még ellenálló baktériumokat és az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük”.
A képen: Áder János átadja a Bolyai-díjat Pál Csaba biológusnak.
Hozzátette: Szegeden a magyar tudósok rajzolják fel azokat a géntérképeket, amelyek közel visznek a megoldáshoz. Szaklapokban megjelenő cikkeik, méréseik világraszóló sikert jelentenek. Eredményeik a tudományterület evolúcióját is magasabb sebességre kapcsolják.
Az államfő emlékeztetett, hogy Pál Csaba eddigi legfőbb sikerei Magyarországon születtek és az ország osztozik ebben a büszkeségben. Mint kiemelte: a díjazott személyes példája másoknak is bizonyítja, hogy Magyarországon a munkának, a tehetségnek, az elhivatottságnak és a teljesítménynek becsülete van.
„A haza nem csak igényt tart a tudásra, hanem a támogatáson és a lehetőségeken túl, még olyasmit is ad cserébe, amelyet a világ egyetlen távoli kutatóhelye sem képes: a szülőföld ihlet adó erejét” – fejtette ki Áder János.
Köszönőbeszédében Pál Csaba hatalmas megtiszteltetésnek és elismerésnek nevezte a Bolyai-díjat, amely mint mondta, egyben visszajelzés is, hogy érdemes volt hazajönni és a kutatócsoportját Magyarországon megalapítani. A biológus hangsúlyozta, munkatársai és tanítványai odaadó munkája nélkül soha nem érte volna el a sikereit.
A kutató szerint kiemelkedően fontos, hogy Magyarország a tudományt támogassa, mert megtérülő befektetésről van szó. Mint fogalmazott: „ha kiemelkedően magas szinten műveljük a szakterületünket, képesek vagyunk elnyerni az Európai Unió legnehezebb pályázatait is, és ezek révén, valamint a belőlük befolyó pénzből új munkahelyeket hozunk létre, infrastruktúrát fejlesztünk, és magyar cégeknek kötünk szerződéseket”.
A képen: Áder János, Pál Csaba és Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
A szakember megjegyezte, hogy a tudomány az általános kultúrkincsüknek is része. „Utazó nagykövetei vagyunk az országnak, tudományos konferenciákon és a nemzetközi médiában öregbítjük hazánk hírnevét” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nemzedéke egyben elkötelezett abban is, hogy a tehetségeket felkarolja.
„Akkor vagyunk igazán sikeresek, ha az utánunk jövő generáció és a tanítványaink nálunk is sikeresebbek lesznek. Ez az értékrend irányítja a napi munkámat” – zárta gondolatait a biológus, hangsúlyozva, hogy mindehhez tehetséggondozásra van szükség, ami az állam, a kutatóintézetek és az egyetemek feladatkörén túlmutató összefogást igényel. Mint mondta, a Bolyai-díj ebből a szempontból is példa értékű, és sok hasonló kezdeményezésre van szükség.
A jövőbeli tervekről szólva Pál Csaba az ünnepség után újságíróknak elmondta, hogy húsztagú – többségében PhD hallgató alkotta – kutatócsoportjával még nagyobb lendülettel folytatják a munkát, hiszen innentől kezdve még nagyobb a felelősség, hogy teljesítsék is a célkitűzéseket.
Mint fogalmazott: 2015 kulcsfontosságú év a tanítványainak, hogy bebizonyítsák, valóban a szakterületük legjobbjai közé tartoznak. A csoportnak most is jó pár tudományos publikációja áll benyújtás alatt, amelyek szinte mindegyike áttörést hozhat a szakterületen.
A szakember továbbra is eddigi kollégáival, valamint j tanítványokkal szeretne együtt dolgozni és sikereket elérni, mert – mint mondta –, a Bolyai-díj az elmúlt 5-10 év közös munkájának elismerése. Küldetésének tekinti továbbá, hogy külföldön is figyeljenek a szakterület magyar képviselőire. Pál Csaba egyelőre nem gondolkozott azon, hogy mire költi a díjjal járó százezer eurót (több mint 30 millió forintot).
A kutató az M1 aktuális csatornának nyilatkozva további terveiről azt mondta: a mikrobiológiában, bakteriológiában lát új kutatási területeket. Mint kifejtette: a tudósok eddig nem ismerték, most fedezik föl mekkora a változatosság ezekben az élőlényekben, most kutatják, milyen törvényszerűségek alapján működnek.
MTI