Áder János köztársasági elnök a felvidéki Alsóbodokon részt vett és beszédet mondott az Esterházy János tiszteletére rendezett megemlékezésen.
„Merítsünk erőt Esterházy János tartásából, hitét adjuk át gyermekeinknek” – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a felvidéki Alsóbodokon, ahol kedden beszédet mondott a csehszlovákiai magyar politikus emlékére tartott ünnepségen. A köztársasági elnök beszédében elmondta: Esterházy Jánosról mindenkinek az emberi tisztesség, a segítőkészség, a szabadságszeretet jut eszébe, de leginkább hűsége a magyarsághoz, szülőföldjéhez és a keresztény hitéhez.
Áder János egy rabtárs visszaemlékezéseiből idézve beszélt Esterházy János szenvedéseiről a Gulág táboraiban, ahol Esterházy az embertelen körülmények között is megőrizte hitét és tartását. Hozzátette: emlékezni kell Esterházy Jánosra, s keresztényi türelemmel kell megvárni a pillanatot, amikor a történelem igazságot szolgáltat számára. „Nem tudhatjuk sem a napot, az órát – ahogy az írás fogalmaz –, de meg fog történni” – fogalmazott Áder János.
Az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmaneum Polgári Társulás által a politikus születésének évfordulójára szervezett megemlékezést az alsóbodoki Esterházy zarándokközpontban tartották, a rendezvényen a köztársasági elnökön és feleségén kívül vendégként részt vett még Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, valamint a felvidéki magyar közösség politikai és civil érdekképviseletének vezető képviselői is.
Áder János és felesége, Herczegh Anita koszorút helyezett el az Esterházy János csehszlovákiai magyar mártír politikus hamvait őrző alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna kriptájában.
A kulturális műsorral átszőtt megemlékezés nyilvános része után a köztársasági elnök meglátogatta a helyi Esterházy János emlékmúzeumot, majd részt vett a Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában tartott ünnepi áhitaton, s végül koszorút helyezett el Esterházy János végső nyughelyén.
Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a szibériai Gulagra küldték. Esterházy Jánost távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben – a fasizmussal folytatott együttműködés hamis vádjával – halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg, személyét Szlovákiában máig nem rehabilitálták.
Esterházy János hamvait, végakaratát teljesítve, tavaly szeptemberben – halálának 60. évfordulóján – vitték haza szülőföldjére, és helyezték el Alsóbodokon, az e célra épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában. A kápolna része az ott tavaly megnyílt Esterházy zarándokközpontnak, amelyet egy helyi vállalkozó, Paulisz Boldizsár hozott létre.
MTI