Tisztelt Konferencia!
A közlekedés fejlődése alapvetően határozta, határozza meg életünket a XIX. század közepétől.
A közlekedési infrastruktúra bővülését jól mutatja, hogy míg az első vasútvonalat 175 éve adták át – Budapest és Vác között –, addig ma 7443 km-nyi vasúthálózatunk van. Az első kilométer autópályát 1964-ben építettük, ma már autópályáink hossza 1808 km. Kevesen tudják, hogy az első aszfaltburkolatú kocsiút mindössze 150 éve épült Budapesten. Ma pedig – a kerékpárutak nélkül számítva – kb. 167 ezer km-t kell folyamatosan karbantartanunk.
Az út- és vasúthálózat fejlesztése, a motorizáció bővülése, a forgalom növekedése együtt járt a károsanyag-kibocsátás növekedésével. Holnap fejeződik be a glasgow-i klímacsúcs, ahol újabb és újabb fogadalmak hangzottak el a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.
Miért érinti ez a közlekedést? Az Európai Unióban a közlekedés részesedése a teljes emisszióból 27%. Ráadásul míg 1990 és 2018 között az Unióban az összkibocsátás 23%-kal csökkent, addig a szárazföldi közlekedés kibocsátása 29%-kal nőtt. És akkor még a légi és vízi közlekedés karbon lábnyomáról nem is beszéltünk.
A közlekedés újragondolása – ahogy ezt a konferencia címében jelezték – két feladatot jelent az ágazat irányítóinak. Egyrészt a közösségi és teherszállítást gyorsabbá, könnyebben használhatóvá kell tenni. Másrészt a közlekedés környezeti lábnyomát jelentősen csökkenteni kell.
A közlekedési és szállítási szektorban szükséges kibocsátáscsökkentési mérték túlmutat azon, amit a motorok hatékonyságnövelésével, az égési folyamatok optimalizálásával és a gépjárművek fogyasztásának csökkentésével el lehet érni. Ez legalább akkora váltást jelent, mint amikor 175 évvel ezelőtt elindult a vasúti közlekedés Magyarországon.
A technológiaváltás érinti a meghajtást, az energiatárolást, a jármű egészét. A kiszolgálórendszereket csakúgy, mint az általunk használt közlekedési eszközpark szerkezetét és a közlekedési módokat.
Ahhoz, hogy az ember okozta klímaváltozást meg tudjuk fékezni, a kibocsátáscsökkentés mellett gondot kell fordítani a természet elnyelőképességének növelésére is. Ehhez a közlekedés infrastruktúráját is célszerűen kell alakítanunk. A biztonsági szabályok mindennél fontosabbak, de az autópályák, autóutak, kerékpárutak mellett sok ezer hektárnyi területre lehet fát ültetni.
Tisztelt Konferencia!
A közlekedés újragondolása mindannyiuktól hatalmas munkát követel. A siófoki csak az első lépés. De amint egy régi kínai mondásból tudjuk: az ezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik.
Eredményes tanácskozást kívánok mindannyiuknak!