Miként arra is csak kevesen gondoltak, hogy napjainkra kézzelfogható közelségbe kerülhet mindaz, amit a klímaváltozással kapcsolatban a tudósok már évtizedekkel ezelőtt megjövendöltek. Ki gondolta volna, hogy a klímaváltozás háborús konfliktusokhoz is vezethet? Ki gondolta volna 10 vagy akár csak néhány esztendővel ezelőtt, hogy a tőlünk távoli háborús konfliktusok és megélhetési gondok következtében olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyarország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók?
Tíz éve még nem gondoltuk, hogy gyermekeinket nemcsak arra kell megtanítani, miképp fordíthatják javukra az újabb és újabb technológiai lehetőségeket, hanem arra is, hogy miképp védhetik meg magukat a digitális univerzum sötét oldalától?
Tisztelt Honfitársaim!
Világunk egyre kevésbé hasonlít régi, megszokott önmagára. Az elmúlt évek társadalmi, politikai, gazdasági, környezeti változásai alapjaiban érintik mindennapjainkat.
Nem csoda, ha egyre többen érezzük úgy, hogy családi és közösségi biztonságunk keretei meggyengültek, és a mi generációnknak is neki kell gyürkőznie, hogy megteremtse 21. századi biztonságunkat.
Ehhez semmit sem kell megtagadnunk abból, amiben idáig hittünk. Nem kell kétségbe vonnunk legszebb és legigazabb törekvéseink helyességét. És szerencsére nekünk már nem üszkös romokból kell felépítenünk biztonságot nyújtó világunkat.
De nem dughatjuk homokba a fejünket, és nem háríthatjuk másra a ránk jutó felelősséget. Új, 21. századi biztonságunk megteremtése ránk vár. Mindannyiunkra.
Politikusokra, állami intézményekre, a gazdaság és az üzleti világ szereplőire, egyházakra és civilszervezetekre, családokra. Hazánk valamennyi polgárára.
Közös munkánkhoz előrelátásra, felelősségvállalásra van szükség.
S még valamire: hogy szakítsunk a közönnyel, az „úgysem rajtam múlik” mentalitással, mert rész szerint igenis mindenki hozzátehet valamit a bennünket körülvevő világ biztonságosabbá tételéhez.
Rajtunk múlik, hogy figyelünk-e a gyermekeinkre leselkedő veszélyekre. Rajtunk múlik, hogy nehéz helyzetbe került barátainkon, családtagjainkon segítünk-e. Rajtunk múlik, hogy a helyi közösségek megtartó erejét veszélyeztető törekvéseknek ellenállunk-e. Rajtunk múlik, hogy megvédjük-e környezetünket, óvjuk-e vizeinket, erdeinket, termőföldjeinket s az éltető levegőt.
Tisztelt Honfitársaim!
Azok a honvédtisztek, akik ma itt a Kossuth téren, az ország nyilvánossága előtt tették le esküjüket, Magyarország megvédését választották élethivatásul.
Tisztelt Katonák!
A biztonság megteremtésében komoly feladatok hárulnak Önökre is. Katonai pályafutásuk során hazánk szolgálata és NATO-szövetségesi feladataink ellátása esküjükhöz méltó kihívásokat tartogat az Önök számára.
Államiságunk ünnepén politikai nemzetünk nevében bátorságot, emberséget, erőt, egészséget kívánok katonai hivatásukhoz!
Ezen túlmenően pedig azt kívánom Önöknek, amit hazánk valamennyi polgárának is jó szívvel kívánok.
Hogy okosan együttműködve, egymás iránti tisztelettel és bizalommal, jó szándékkal és felelősséggel, személyes önbizalommal, de közös elszántsággal olyan – hazánk minden polgárának biztonságot nyújtó – 21. századi polgári demokráciát teremtsünk, amelynek fundamentumát egy régi, örök érvényű, mindössze négy szócskából álló mondat adja…
„A haza minden előtt.”
