Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nagy Bercel az imént visszakalauzolta Önöket az időben. Engedjék meg, hogy néhány személyes megjegyzést én is hadd fűzzek a korábban elkészített köszöntőmhöz.
Talán ennek a 20 évvel ezelőtti találkozásnak is köszönhető, hogy Bercel — 1998 és 2002 között, amikor én parlamenti elnök voltam — a munkatársam lett, és segítette a munkámat négy éven keresztül.
Amikor készültem erre a találkozóra, látván, hogy mi is lesz a mai este témája, hogy a tavalyi lakodalmas után most a babalátogató, én is visszarepültem – legalábbis képzeletben – az időben, és elgondolkodtam azon, hogy amikor 1996-ban Bercelékkel találkoztam, nekünk már három gyermekünk volt, de a legnagyobb is még csak éppen általános iskolás, a legkisebb még csak három éves. Ma pedig már mind a három nagykorú.
Még egy személyes megjegyzés: engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem Colleen Bell nagykövet asszonyt és kedves férjét. Remélem, nem sértek semmiféle diplomáciai protokollt, ha elárulom Önöknek, hogy amikor nagykövet asszony két héttel ezelőtt átadta megbízólevelét, akkor én arra biztattam, hogy a Magyarországon eltöltendő négy esztendőt használja ki arra is, hogy minél alaposabban ismerje meg azt a sokszínű kultúrát, többek között azt a népi kultúrát, amivel Magyarország és a magyarság rendelkezik. Nagyon szépen köszönöm nagykövet asszonynak, és örülök annak, hogy ezt az invitálást elfogadta, és ilyen nagyon gyorsan, kedvezően reagált rá.
Végül az utolsó megjegyzésem a köszöneté. Köszönet mindazoknak, mindenkinek, aki az elmúlt 19 esztendőben segített abban, hogy ez a kezdeményezés hagyománnyá váljon.
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves első és sokadjára Bálozók!
Kedves Fiatalok!
Egy híján húsz esztendeje immár, hogy Budapesten nincs báli szezon Csángó Bál nélkül. A 19 esztendeje biztató, értékes és érdekes kezdeményezés mára évtizedes hagyománnyá érett.
Olyan alkalommá vált, mint amikor távol élő testvérek adnak egymásnak randevút, hogy a találkozásból, az együttlétből erőt, reményt, jókedvet merítsenek. Jó, hogy így történt. Mert amikor itt találkozunk, nemcsak a közösséghez tartozás örömét érezhetjük át, hanem sok mindent abból, amit önismeretnek, önbecsülésnek hívnak.
Sokan mondják, hogy a globalizáció nem kedvez a nemzeti kultúráknak. De ha itt körbenézünk, pláne, hogyha látni fogjuk a színpadi produkciókat, könnyen beláthatjuk, hogy tévednek, akik így gondolják. A nemzeti összetartozás, a nemzeti kultúra épp úgy nem lehet divatjamúlt, mint ahogy a testvéri szeretet sem lehet az. Magyarságunkat az anyatejjel szívjuk magunkba. Magyarnak lenni annyi, mint magyarul gondolkodni, magyarul imádkozni, magyarul vallani szerelmet, magyarul becézni gyermekeinket. Ebből fakad érzelmi világunk minden rezdülése, ez ad keretet gazdag és sokszínű kultúránknak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A mai estén köszöntsük szeretettel a csángó földről érkezőket és általuk minden szülőföldjén élő csángó testvérünket! Isten hozta az anyaország fővárosába a műsorban fellépőket, akik ezúttal a gyermekáldáshoz kötődő hagyományok világába kalauzolnak el minket.
Azt kívánom, hogy a most felnövekvő nemzedékek tagjai megőrizve és megújítva adják tovább azt az egyedülálló kulturális kincset, amit szüleik is nagyszüleiktől és dédszüleiktől örököltek. Őrizzék meg a táncokban, népszokásokban, hagyományokban rejlő páratlan gazdagságot! És őrizzék meg a mesék szépségét, igazságát, mindazt, amit szüleiktől hallottak egykor. Köztük azt a gyimesi mesét, amelyben három testvér beszélget.
Hárman voltak testvérek: Köd, Szél, Becsület.
Egyszer azon tanakodtak, ha elveszítenék egymást szem elől, hogyan találkozhatnának újra.
Köd így szólt:
– Ha engem elveszítenétek, semmit ne búsuljatok! Megkaptok jókor reggel a patak fejibe és este a völgyeken.
– Ha engem egyszer elveszítetek – szólt Szél –, semmit ne féljetek! Megkaptok a hegyeknek a tetején és minden sarokélen.
– Rám jól ügyeljetek! – szólt Becsület. – Mert ha engem egyszer elveszítetek testvérek, soha többet ezen a világon meg nem kaptok.
Érezzék jól magukat ezen a páratlannak ígérkező estén!
Mindnyájuknak felhőtlen szórakozást kívánok!