Kedves Olimpikonok, Edzők és Segítők!
Hölgyeim és Uraim, kedves megmérettetésre készülő Sportolók!
Minden közösség annyit ér, amennyire képes megbecsülni tagjai teljesítményét. Azt az egyénre szabott és semmi mással össze nem hasonlítható személyes hozzájárulást, amivel a saját adottságainak és lehetőségeinek keretei között képes gyarapítani, gazdagabbá és teljesebbé tenni közös életünket.
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket itt a Sándor-palotában.
Készülve a mai találkozásra, megnéztem a speciális olimpiai mozgalom honlapját. Ott egy megindító film fogadott.
A képkockákról egy ifjú arca nézett rám, aki azt mondta:
„Az emberek gyakran mondják nekem: próbálj meg normális lenni!
De mi az, hogy normális?
Én speciális akarok lenni.”
Ebben a pár mondatban alighanem minden benne van.
Minden, ami fontos. Mert úgy van az, hogy mi emberek csakugyan mindannyian különlegesek vagyunk. Különlegesek a magunk módján. Nincs a világon két egyforma ember, nincs két egyforma élet, mint ahogy nincs két egyforma teljesítmény sem.
De mindannyiunknak a van esélyünk arra, hogy jobbá tegyük életünket, szűkebb vagy tágabb közösségünket, környezetünket!
A speciális olimpiai játékok magyar csapatának tagjai e három célt egyszerre teljesítik.
Jobbá teszik életüket, hiszen győzni akarnak, és kitartó szorgalommal mindent meg is tesznek ezért. Olyan teljesítményre törekszenek, amely bennük és az őket segítőkben is a legjobb képességeket fejleszti és mozgósítja, és ezzel mások számára mintát, példát mutatnak.
Teljesítményükkel sok dicsőséget szereztek már a piros-fehér-zöld színeknek szerte a világban. Ezt bizonyítja a speciális olimpiai játékokon megszerzett megannyi arany-, ezüst- és bronzérem, és az a sok-sok személyes és közös erőfeszítés is, ami mindezt lehetővé tette.
Kedves Olimpikonok!
Nincs számomra lenyűgözőbb, mint látni a törekvést, amikor valaki a legtöbbet és legjobbat igyekszik kihozni önmagából és társaiból.
A jelen lévő sportolók példájából sokan meríthetünk erőt és biztatást. A verseny pillanataiban érezniük kell, hogy Magyarország – a nagy földrajzi távolság ellenére is – Önökkel lesz. Büszke lesz az Önök helytállására. Büszke lesz az Önök eredményére.
Azt kívánom, élvezzék a koreai viadal minden pillanatát. Segítsék egymást a nemes versengésben! Örüljenek egymás sikerének!
De legfőképp: mutassák meg a világnak, hogy milyen különlegesek!