Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Szalay András ügyvezető úr adott nekem egy jó végszót. Valóban, a víz ma már nemcsak gazdasági, ellátási, mezőgazdasági, ipari, társadalmi, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.
A mai találkozóra készülve, a háttéranyagokat tanulmányozva eszembe jutott egy szólás: az életben csak két lehetőség áll előttünk: vagy a probléma részei vagyunk, vagy a megoldásé. Mi is a probléma?
Az eddigiekben egy technikai, műszaki, környezetvédelmi problémáról hallhattunk. De nézzük a dolgot egy kicsit globálisan, nézzük, hogy mi a probléma globálisan, és abba ágyazzuk bele a mai találkozónknak is az értelmét!
Azt mindannyian tudjuk, hogy rengeteg víz van a földön. Ha magunk elé képzeljük a földgömböt, akkor emlékezhetünk rá, hogy nagy részét víz borítja. Azt már kevesebben tudják, hogy ennek az irgalmatlan mennyiségű víznek mindössze 2,5 százaléka ivóvíz, és azt még kevesebben tudják, hogy ennek az ivóvíznek a 80 százaléka jég formájában, tehát nem elérhető formában található meg a földön.
Egy tanár – mindannyian vizuális típusok vagyunk – ezt úgy jellemezte egy órán, hogy behozott egy négyliteres fazekat, teletöltötte vízzel, kimért belőle egy evőkanálnyi vizet, és azt mondta: amiről beszélünk, az az ebben az evőkanálban lévő víz egy cseppje. Ez az az édesvíz, amiről beszélünk, ami számunkra elérhető, fogyasztható, ami rendelkezésünkre áll.
De nemcsak ez része a problémának, hanem az is, hogy az iparosítás – erről beszélt ügyvezető úr is –, a fejlett korszerű mezőgazdaság és a népesség növekedése következményeként egyre komolyabb gondot jelent a vízellátás mindenütt szerte a világon. Hadd mondjak mindegyikre egy-egy példát.
Népességnövekedés: azt tudjuk nagyon sokan, hogy egy ember napi vízigénye kb. 4 liter. Ez az ivóvízhez és a főzéshez szükséges víz mennyiségét jelenti. Azt már talán kevesebben tudják, hogy egy ember napi élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez 2-5 ezer liter vízre van szükség.
Ipar: sokkoló volt számomra az az adat, amit elsőre nem is akartam elhinni: egyetlen hordó olaj finomításához 7000 liter vizet használnak, egyetlen személygépkocsi előállításához 148 ezer liter ipari vizet használnak föl. Láttam, hogy Önök is csóválják a fejüket, nehezen akarják elhinni.
Mezőgazdasági művelés: egyetlenegy adat – egy kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vizet használnak fel.
Azt az adatot mindenki ismeri, hogy az emberiség, a föld emberisége viszonylag rövid – legalábbis történelmi léptékkel mérve rövid — idő alatt duplázódott, illetve háromszorozódott meg. Nos, ezt a számot kell beszorozni az előbb elmondott sokkoló adatokkal!
A víz, ami a rendelkezésünkre áll, ugyanannyi, mint 2 milliárd éve. A neandervölgyi ember is ugyanazt a vizet itta, mint mi. Ugyanannyi volt a víz mennyisége, és ugyanazt is fogyasztotta. Csak a víz körforgása következtében 100 évből 98 évet az óceánokban, mintegy 20 hónapot a 100 évből a jégtakaróban, 2-2 hetet a talajban és a folyókban, 1 hetet pedig a légkörben tartózkodik egy-egy vízmolekula.
A problémát csak növeli, hogy ahol elegendő mennyiségű víz van, ott is szennyezett. Erről nagyon plasztikusan beszélt Szalay ügyvezető úr az imént. Világosan kiderült az előadásából, hogy a szomszédos Romániában ez ugyanúgy probléma, mint Ázsia egyes részein, például Indiában, Bangladesben, Dél-Kínában, Vietnámban, hozhatnánk példát Dél-Amerikából, és hozhatnánk példát egyébként még az Egyesült Államokból is. Az Egyesült Államok délnyugati részén is nagyon súlyosan szennyezett a víz.
És akkor térjünk haza Magyarországra, hiszen a probléma nemcsak globálisan létezik, hanem lokálisan, itt, helyi szinten is.
Önök, akik vízzel, víztisztítással foglalkoznak, ennek a szakmának a résztvevői, szereplői, nyilván pontosan tudják, hogy néhány évtizeddel ezelőtt Magyarországon még másfélmillió embert nem tudtunk megfelelő édesvízzel, arzénmentes vízzel ellátni. Ez azt jelenti, hogy néhány évtizede is Magyarországon még minden hatodik, hetedik ember nem tudott megfelelő mennyiségű arzénmentes vizet fogyasztani. Tudom, az elmúlt években történtek beruházások, de még mindig vannak olyanok, akik nem jutnak hozzá megfelelő minőségű vízhez.
