Ebbe a nyugodt, kiszámítható és nagyon sikeres életbe tört be a történelem. Ő pedig vállalta a nem várt szerepet, mint minden olyan feladatot, amivel a közérdeket szolgálhatta. Tudta: az igazi polgárnak nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak.
Mádl Ferenc igent mondott Antall József hívására, aki felkérte a tervezett privatizáció jogi kereteinek kidolgozására és a folyamat felügyeletére. Így lett az új demokrácia első szabadon választott kormányának minisztere. Megbízatása azt jelentette, hogy a pártállam gazdasági rendszerének lebontását irányíthatja, vagyis egy európai polgári Magyarország anyagi hátterének kialakításában vehet részt. Testhez álló, személyre szabott feladatot kapott.
Elképzelése szerint a magánosításnak egy régi-új tulajdonosi réteg kialakítását, a társadalom szerkezetének polgárosodását kellett szolgálnia. Hogy mit gondolt, azt éppen Herend példája mutatja a leghívebben. Mádl Ferenc ellenállt annak a törekvésnek, hogy a herendi porcelánkultúra külföldi tulajdonba kerüljön. Ehelyett kialakította a munkavállalói résztulajdonosi modellt – amiről éppen itt aligha nekem kell beszélnem. Önöknél jobban senki sem tudja, mit jelentett és jelent ez Herend számára. Mindenekelőtt biztonságot, tervezhető életet.
Később kultuszminiszterként a nemzeti alaptanterv létrehozásával, az egyházi iskolák működési feltételeinek biztosításával a szellemi esélyegyenlőséget kívánta megteremteni. Az egyetemi törvényben az intézmények autonómiáját erősítette, és ugyanezt a célt szolgálta az akadémiai törvény is. Büszke volt a Nemzeti Kulturális Alapítvány megteremtésére, amely az átalakuló régióban máshol is mintául szolgált az alkotómunka mecenatúráját illetően.
Nagy fájdalma volt, hogy életében nem valósult meg az iskolákban a kötelező erkölcs- vagy hittantanítás. Nem csupán katolikus hite miatt. Tudományos meggyőződése volt, hogy Európa arcát a kereszténység formálta; az európai kultúra, gondolkodásmód, politika, a modern alkotmányosság, a demokrácia és az emberi jogok a keresztény gondolkodásból nőttek ki. Ezért vallotta azt, hogy a zsidó-keresztény hagyományon, a tízparancsolaton nyugvó európai erkölcs ismerete, elfogadása, gyakorlása létszükséglet a ma embere számára is.
Azt is pontosan tudta, hogy az így értelmezett európaiság és a polgárosodás egymástól elválaszthatatlan. Ezért gondolta úgy, hogy az Európai Unió alapelvei között is helye volna a keresztény gyökerekre való hivatkozásnak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarság és európaiság, kereszténység és polgárosodás, jog és erkölcs. Köszönjük Mádl Ferencnek, hogy közéleti szereplőként, tudósként, egyetemi tanárként példát mutatott nekünk.
Köszönjük a Herendieknek, hogy a mai ünnepséggel erre emlékeztettek bennünket.
