Beszédek
2012. október 05.

Áder János köztársasági elnök beszéde Herenden, Mádl Ferenc szobrának avatásakor

Kedves Ünneplők!

Minden család élete egyedi. A Mádl család története azonban – túlzás nélkül állíthatjuk – különleges is.

A nagyszülők nemzedékét elérte Amerika hívó szava. Ők nem „kitántorogtak Amerikába”. Tudatosan és a hazatérés eltökélt szándékával vállalkoztak erre a néhány éves kalandra. Az ottani és a hazai kereseti viszonyok között már akkor is óriási volt a különbség. Mádl Ferenc nagyszüleinek nemzedékéből sokan Amerikában szerezték meg azt a tőkét, amellyel itthoni életüket újraalapozták. Az amerikai munkavállalás kivételesen sok új ismeret és készség elsajátítását követelte.

A hazahozott anyagi javakhoz mérhető jelentősége volt a Mádl család életében is a vállalkozásra, a polgárerényekre épülő új világlátásnak. A Mádl családban nemcsak a tudást tisztelték, természetes volt az olvasás is. Az amerikai évek nyomán a család könyvei közé a Biblia és a Petőfi összes mellé került egy Walt Whitman kötet és a Jefferson szövegezte Függetlenségi Nyilatkozat is. Egy ilyen tágas szellemi közegben a korábbi ismeretek is gazdagabb jelentést kaptak.

A Mádl családban, mint minden magyarul gondolkozó családban, magától értetődő volt az 1848-as forradalom ismerete, amibe természetesen beletartozott a reformkor és a szabadságharc nagy alakjainak tisztelete is. Elnök úr maga jegyezte meg egyszer, hogy pályaválasztásában az is befolyásolta, hogy tudta: Kossuth és Deák ügyvédek voltak. Ha a jogtudomány művelése ilyen, a nemzet sorsát igazító embereket terem, akkor nem megvetendő dolog az ő hivatásukat követni.

Különleges volt a Mádl család abból a szempontból is, hogy a hat gyerek kivétel nélkül továbbtanult, nemcsak leérettségizett, hanem egyetemi végzettséget is szerzett. Annak ellenére, hogy a huszadik század egyiküknek sem kínált könnyű életutat.

Mádl Ferenc a veszprémi piaristáknál kezdett gimnáziumi éveit megszakította a háború és egy szerencsére rövid hadifogság. Az egyetemet a kommunista hatalomátvétel után kezdte, 1956 forradalma után fejezte be.

Nem olyan időkben, nem olyan történelmi események között alakult ez az élet, amely kedvezett a Mádl Ferenc által vallott polgári és keresztény értékek képviseletének.

Különös dolog: Mádl Ferenc a jogtudománynak éppen egy olyan területére szakosodott, amelynek művelésére látszólag a legkevesebb esélye mutatkozott: a nemzetközi magánjogra. Döntése mégis nagyon szerencsésnek bizonyult. Az elzárkózó és a jogállamiságra fittyet hányó rendszer évekkel később már rászorult a tehetséges, nyelveket beszélő fiatal jogász tudására. Mádl Ferencet szakmai teljesítménye védte meg ezekben az időkben attól, hogy elveit, keresztény hitét megtagadja. Megőrizhette autonómiáját. Polgár maradhatott egy polgárellenes korban. A tanítás és a tudományos munka tökéletesen kielégítette ambícióit. Eszébe sem jutott, hogy közszereplő lehet belőle.