Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
„Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben” – írta Széchenyi Zsigmond, akinek nevét a mai naptól viseli ez a múzeum.
A természetszerető emberek, köztük a vadászok, halászok, horgászok jól ismerik ezt a csendet. Nem a süket csendet, hanem azt, ami beszél hozzánk.
A csendet, ami csak a természetben szólít meg minket. És az élményt, ami valóban összeköti az embert a mindenséggel. Mindazzal, amit természetnek vagy – a manapság divatos kifejezéssel élve – természeti környezetünknek hívunk.
Mert ez a mi igazi otthonunk.
Éljünk bár a városok lüktető zajában, a modernebbnél modernebb ipari és technológiai csodák bűvöletében, a természet törvényei alól nem vonhatjuk ki magunkat. Ezért a 21. század emberének is szeretnie és tisztelnie kell a természetet.
Hiszen mióta ember az ember, ez az, ami körülveszi, ami táplálja, és ami kiapadhatatlan inspirációt jelent a számára. Ha mi, emberek valóban uralkodni szeretnénk a természeten, akkor először meg kell tanulnunk engedelmeskedni neki.