Hogyan tudjuk klímalábnyomunkat csökkenteni? Hogyan lehet az épületek energia-felhasználását és a közlekedés kibocsátását csökkenteni? Hogyan óvhatjuk meg termőföldjeinket a pusztulástól? Hogyan javíthatjuk a talaj termőképességét és vízmegtartó képességét? Hogyan lehet az élelmiszerpazarlást megelőzni? Hogyan lehet az ételmaradékból humuszt előállítani? Hogyan lehet víztakarékos megoldásokat alkalmazni? Hogyan lehet gyorsabban, hatékonyabban biológiai módszerekkel a szennyvizet tisztítani?
183 kiállító mutatja be termékeit, megoldásait a felmerült kérdésekkel kapcsolatban. Van közöttük több évtizede alapított vállalkozás és épp most induló startup is. Egyvalami biztosan összekapcsolja őket: ők nem beszélnek a problémákról, nem sóhajtoznak, nem riogatnak, nem másra várnak, cselekszenek.
Az imént azt mondtam, cselekedni kell globálisan és lokálisan is. A globális cselekvés nemzetállami tettek révén válhat eredményessé.
Önök joggal kérdezhetik: Magyarország mit tesz a közös cél elérése érdekében? Lássuk.
1. Magyarország utolsó szénerőművét 2025 és 2030 között bezárjuk. A kieső áramtermelést naperőmű, gázerőmű, valamint hulladékégetés révén biztosítjuk. Csak ez a döntés közel 10 százalékkal csökkenti Magyarország szén-dioxid kibocsátását.
2. A kibocsátás csökkentése mellett fontos a szén-dioxid megkötése. Magyarország a mostani 22 százalékról 2050-re legalább 27 százalékra növeli erdőterületei nagyságát.
3. Folytatódik a naperőművi kapacitás bővítése. A mostani közel 3000 megawattról 2030-ra duplájára növeljük a naperőművek beépített kapacitását.
4. 2030-ra lecseréljük a városi tömegközlekedésben használt buszokat. 9 év múlva már csak elektromos buszokat használunk.
5. 20 éve szennyvizeinknek csak 20 százalékát tisztítottuk meg. Ma ez az arány 95 százalék. Célunk, hogy 2030-ra a szennyvíz 100 százalékát megtisztítsuk.
6. Megoldásokat keresünk a tisztított szennyvíz újrahasznosítására is.
7. A 11 európai biogeográfiai régió közül a Pannon régió az egyik leggazdagabb. Az idén adtuk át az öt szomszédunkkal közösen létrehozott közel 1 millió hektár területű Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot.
8. A világon elsők között bevezettük a fenntartható fejlődésről szóló tantárgy oktatását a középiskolákban. A fiatalok ismereteinek bővítését tankönyv, a tanárok felkészülését oktatási segédanyagok biztosítják.
Beszédem elején Ken Liu-t idéztem: „Nem az számít, hogy mennyi időnk van, hanem hogy mit kezdünk vele.”
Látva a sokasodó gondokat, a megoldásra váró feladatokat ez a bölcs mondás némileg módosítva ma már így hangzik: Az is számít, hogy mennyi időnk van, de az még inkább, hogy mit kezdünk vele.
