S ebből logikusan következik egy – az előbbieknél sokkal általánosabb kérdés. Milyen hatással van az emberre az emlékezetvesztés vagy az emlékezet kiesése?
Pszichológiai tanulmányok sokasága bizonyítja, hogy a teljes emlékezetvesztés az emberi személyiség teljes szétesésével jár, a részleges emlékezetvesztésnek pedig a személyiség szerkezetének meggyengülése a következménye. Mindez közismert tény.
Miként közismert az is, hogy évtizedekig tartó kényszerű hallgatás övezte a félmilliónyi „malenykij robotra” hurcolt magyar sorsát, a Mindszenty-pert, a kékcédulás választásokat, a recski tábort, a kitelepítéseket és megannyi mást. És évtizedeken át ellenforradalomnak kellett nevezni 1956 forradalmát.
A kérdés csak az, hogy ez nem okozott-e emlékezetvesztést a közösség életében? Mert az emlékezethiány legsúlyosabb formája az, amikor már azt is elfelejtjük, hogy voltaképpen mire is kellene emlékeznünk.
Természetesen nem hiszem, hogy ilyen súlyos volna a helyzet. Történettudományunk és történelemszemléletünk sokkal szilárdabb lábakon áll ennél. De az biztos, hogy egy dolgot nem tehetünk meg. Nem tehetünk úgy, mintha ez a sok évtizedes emlékezethiány nem következett volna be. És úgy sem tehetünk, mintha nyomtalanul elmúlt volna.
Egész politikai nemzetünknek dolga van ezzel. Dolgunk van azzal, amit múltunk megértésének, a múltunkkal való szembenézésnek hívnak. Ebben a munkában Önöké – történészeké – a döntő szerep. Önökön múlik, hogy megértjük-e, mit is tanít nekünk az a bizonyos nagy tanítómester, akinek az élettel, az életünkkel van dolga.
Azt gondolom, hogy az emberek alapvetően nyitottak arra, hogy ismerjék és értsék múltjukat. És Önök, történészek a legavatottabbak arra, hogy értő segítséget nyújtsanak ebben. Mert erős európai identitással rendelkező nemzeti közösségként csak így maradhatunk azonosak önmagunkkal. És azért is, mert csak így maradhatunk olyan egyedüli és kizárólagos társalkotói a teremtésnek – hogy ismét Thomas Mannt idézzem: „akinek múltjáról kérdés és szó esik”.
Köszönöm, hogy meghallgattak, figyelmük megtisztelő volt számomra.
Szerkesztett változat.
