„Mélységes mély a múltnak kútja” – írja Thomas Mann. Majd felteszi a kérdést: „ne mondjuk inkább feneketlennek?” Igaz és fontos gondolatok ezek.
Mint ahogy mélységesen igaza van akkor is, amikor azt írja: „kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik.”
Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Konferencia!
Mint mondják, 35 év felett már az arcunkra van írva egész addigi sorsunk. Karakterjegyeink addigra már határozott mintázatokat formáznak, melyekben ott tükröződik egész személyiségünk.
Ezt a történelemkönyveket lapozva is így látjuk. Jelek, összefüggések, jelentések láncolatát ismerhetjük fel bennük. Csupa olyan dolgot, amire érdemes rákérdeznünk. S mivel az ember nem értelmezhető másként, mint hogy ő egy kultúraalkotó közösség tagja, ezért morális feladata és intellektuális kihívása épp az, hogy kérdéseket tegyen fel, és hogy válaszokat keressen rájuk.
A történelemre ez különösen igaz.
Andrzej Wajda nagyszerű Katyn című filmjében van egy felejthetetlen képsor. Az, amelyben a menekülők két hulláma ütközik egymásnak. Az egyik csoport a Vörös Hadsereg, a másik a Wehrmacht elől menekül. A jelenet szívszorítóan példázza a történelmi kiszolgáltatottságot. Vannak pillanatok, amikor már nincs hova futni.
De a kép igazi megértéséhez egy kérdést is fel kell tennünk. Mi vezetett el ahhoz, hogy ez a tragédia és maga a katyni mészárlás bekövetkezhessen? A válasz aligha lehet más, mint hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum.
Ebből azonban egy újabb kérdés is adódik. Nevezetesen az, hogy vajon nem fedi-e el ez a megnevezés, ez a közkeletű és elfogadott nyelvi forma a dolgok valódi jelentését? S ha esetleg valóban okunk volna kételkedni ebben, akkor az is joggal vethető fel, hogy vajon nem Hitler–Sztálin-paktumról kellene beszélnünk?
Mert a Molotov és Ribbentrop által aláírt egyezmény valójában Hitler és Sztálin megegyezése volt. És ez az egyezmény nemcsak arról szólt, hogy egymás ellen nem indítanak háborút. És nemcsak arról, hogy nem kötnek a másikat megtámadókkal szövetséget. Hanem arról is, hogy miként osztják fel egymás között Kelet-Európát.
Hitler felelőssége azóta vitathatatlanná vált a II. világháború kirobbantásában. De vajon tisztázott-e Sztálin felelőssége ugyanebben? Vajon hogyan alakulhatott volna Európa sorsa Hitler és Sztálin paktuma nélkül?
Azt mindenki tudja, hogy 1939. szeptember 1-jén megindultak a német tankok Lengyelország ellen. Arról viszont már csak kevesen beszélnek, hogy bő két héttel később a Vörös Hadsereg is Lengyelország ellen indult.
Miért nem tanulhatott erről az én korosztályom sem az általános iskolai, sem a gimnáziumi történelemórán? Miért nem hallhattuk ezt a nevet: Katyn? A múltat végképp eltörölni igyekvők mit akartak ezzel elérni?
