Mire van mindehhez szükség? Elsősorban szemléletváltásra. Szakítanunk kell a kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk gyakorlattal, és azzal, hogy a hulladékot szemétnek, nem pedig újrahasznosítható nyersanyagnak tekintjük.Javítanunk kell energia- és anyagfelhasználásunk hatékonyságán. És ösztönöznünk kell azt a technológiaváltást, ami mindezt lehetővé teszi:
a hatékonyság növelésével, a már működő rendszerek átalakításával, új termelési és fogyasztási formák kialakításával. Mindegyikre mondok egy-egy példát.
1., A hatékonyság növelése:
Háztartási eszközeink jelentős része elavult. Kétszer, háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint korszerűbb utódaik. Egy jól szervezett és az állam által is támogatott csereakció jelentős energiamegtakarítással és kibocsátáscsökkentéssel jár.
2., A már működő rendszerek átalakítása.
Vegyük például a közösségi közlekedést. Elsőként a városi, majd a városközi közlekedést kell átalakítanunk. Az elektromos közlekedés fejlesztése nemcsak a városlakók életminőségét javítja, de jelentős kibocsátáscssökkentéssel is jár.
3., Új termelési és fogyasztási formák kialakítása.
Körforgásos gazdaság kiépítése. A cél, hogy minél több hulladékból újrahasznosítható nyersanyag legyen. Ennek révén nemcsak a környezeti terhelést csökkentjük, de jóval kevesebb új erőforrást is kell felhasználnunk. Így a természet az általunk „kölcsönvett” (felhasznált) erőforrásokat pótolni tudja.
Mik azok a körülmények, amelyek megalapozottá tesznek egy nagyratörő klímastratégiát? Az Országgyűlés 10 évvel ezelőtt fogadta el a mostani javaslat elődjét. Nézzük, mi történt azóta.
Az elmúlt 10 évben 86 %-kal csökkent a napelemmel termelt áram költsége. A Bloomberg elemzői további közel 70%-os költségcsökkenést jósolnak 2040-ig.
10 éve elektromos autót még nem láthattunk az utakon. Ma pedig 3 millió fut világszerte. Nem sok! – mondhatják. De a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint 2030-ra akár 200 millióra is nőhet az elektromos autók száma. Az energia tárolása is jóval olcsóbbá vált 10 esztendő alatt. A lítiumionos akkumulátorok ára 79%-kal csökkent. Csak a tavalyi évben 24%-kal. A pénzügyi források átáramlása a hagyományos (fosszilis) energiatermelésből a szél- és napenergia-iparba az elmúlt évtizedben látványosan felgyorsult. 2016-ban a világon már több naperőművi kapacitás épült, mint szén!
Tisztelt Országgyűlés!
Magyarországnak ma oka és lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Nemcsak azért, mert mi magyarok itt a Kárpát-medencében – ahogy az imént utaltam rá – hatványozottan érezzük a klímaváltozás hatásait. És nemcsak azért, mert az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások miatt jobb induló pozícióban vagyunk, mint más európai országok. Hanem azért is, mert Magyarország polgárai ezt várják el tőlünk. Egy közvéleménykutatás szerint a magyarok 83%-a „nagyon komoly problémának” tartja a klímaváltozást. Akik így gondolkodnak, azok biztosan szövetségeseink lesznek a stratégia végrehajtása során. Mint ahogy megyei jogú városaink és fővárosunk már most szövetségesünk.
Budapest két éve, a 23 megyei jogú város pedig 2 hete csatlakozott ahhoz a világméretű kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2050-ig 80%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Kaposvártól Szegedig, Győrtől Debrecenig részletes terveket kell készíteniük a városvezetőknek.
Tisztelt Országgyűlés!
Sir Winston Churchill mondta egykoron: „Mindig bölcs dolog előre nézni, de nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátunk.”
Nézzünk hát messzebbre! Ne csak az Önök előtt lévő javaslat számait, százalékait, céldátumait lássák! Nézzék inkább egy sikeresen megvalósított klímastratégia társadalmi hasznait! A legnagyratörőbb cél, hogy 2050-re – 1990-hez képest – 85%-kal csökkentsük szén-dioxid- kibocsátásunkat. Mit nyerünk, ha ezt az utat választjuk? Kevesebb károsanyag-kibocsátást. Aminek következtében tisztább lesz a levegő. Ez már önmagában is jó hír. Ha tisztább a levegő, kevesebb lesz a légúti megbetegedés. Ne feledjék! A világon 3 millió, Magyarországon pedig 13.000 ember veszíti el idő előtt az életét a légszennyezés miatt. Ha kevesebben betegszenek meg, az így „megspórolt” kiadásokat más egészségügyi ellátások fejlesztésére fordíthatjuk.
Egy jó időben végrehajtott modernizációs fordulat pedig javítja a magyar gazdaság versenyképességét, új iparágak erősödnek meg, új munkahelyek jönnek létre. Mindez hatással lesz a fiatalok képzésére, oktatására is. Ne feledjék! Magyarország jó klímapozíciói már ma is jelentős bevételt hoznak a költségvetésnek. Kvótaeladásból tavaly kb. 20 milliárd forint, az idén pedig várhatóan több mint 70 milliárd forint bevételünk lesz.
Végül a legfontosabb. Beszédem elején azt mondtam, ma nem a bolygót kell megmenteni, hanem az emberi civilizációt. Nem a bolygót, hanem önmagunkat. Gyermekeink és unokáink jövőjét. A kérdés, hogy nyugodtan nézhetünk-e gyermekeink és unokáink szemébe, hogy kell-e pironkodnunk, kell-e magyarázkodnunk.
Ha helyes döntést hozunk, akkor – ahogy Ferenc pápa kérte tőlünk – a Földet, amit a Teremtőtől kaptunk, nem vad pusztaságként, hanem édenkertként adhatjuk tovább.
