Beszédek
2013. január 14.

Áder János köztársasági elnök beszéde a Magyarországra akkreditált nagykövetek tiszteletére adott újévi fogadáson a Művészetek Palotájában

Tisztelt Vendégeink!

Jó érzés tudni, hogy meghívásom elfogadásával ma este olyan emberek adtak itt egymásnak találkozót, akik bár sokféle nyelvet beszélnek, sokféle nemzetet, országot, kultúrát képviselnek, mégis arra szánták életüket, hogy diplomataként a bizalomépítés és a megértés útját kövessék.

Higgyék el, ez a törekvés számunkra nagy érték. Főleg, hogy a rossz nyelvek szerint mi magyarok hiába beszélünk egy nyelvet, gyakran mégsem értjük meg egymást. Van ebben némi igazság. Bár, amikor Európai Parlamenti képviselőként Brüsszelben dolgoztam, azt tapasztaltam, hogy ez korántsem csak magyar tulajdonság. Ott is fontosabb volt olykor, hogy kinek van igaza, mint az, hogy mi is az igazság.

Nem hiszem, hogy ezt a jelenséget végleg száműzni lehetne közéletünkből. Mégis, akkor járunk el helyesen, ha az előttünk álló esztendőben arra törekszünk, hogy mindig az igazság oldalára álljunk, hogy mindig megtaláljuk a közös hangot, hogy mindig azt keressük, ami összeköt, és nem, ami elválaszt minket.

Tisztelt Vendégeim!

Európa és a világ újabb fordulóponthoz érkezett az ezredfordulót követően. Ezt mindannyian a bőrünkön érezzük. Hogy a világ szokatlanul gyorsan fog változni körülöttünk, az már abból is látható volt, hogy a 21. század, meg sem várva az ezredfordulót, már a 20. század 90-es éveiben ránk köszöntött.

Nagy tisztesség, hogy szomszédainkkal együtt ebben a változásban mi, rendszerváltó magyarok is kulcsszerepet játszottunk. Mint tudják, politikai nemzetünk mindig is szabadságszeretetéről volt híres. Mi ezzel szolgáltuk Európa újraegyesítésének ügyét.

Világunknak ma is szüksége van arra az összhangra, ami akkor az újraegyesítéshez vezetett. Mi, akik most itt vagyunk, a magunk felelőssége szerint sok mindent tehetünk egy új összhang megteremtéséért. Mert a válság, amelyben élünk, nem azt jelenti, hogy nem lehetséges harmóniát és egyensúlyt teremteni világunkban. Azt jelenti inkább, hogy sokkal több harmóniára van szükség, mint korábban gondoltuk.

Mert mit is jelent a harmónia? Azt, hogy sok hang szólalhat meg benne, de épp úgy és épp abban a ritmusban, hogy ne hangzavart, hanem összhangot idézzen elő. Értékeink, érdekeink épp úgy összhangba hozhatók, mint a zenében a hangok, melyek harmóniát alkotnak, dallamot formáznak, építik, kiegészítik egymást.

Erre a mi népzenei kultúránk is jó példát jelent. Közép-Európa népi kultúrájának sokféle hatása ötvöződik benne, mert a dallamok, a bennük megszólaló érzelmek és gondolatok sohasem ismertek határokat. Arról szóltak mindig, ami közös mindannyiunkban.

A népzene a bizonyíték arra, hogy nagyon is lehetséges közös nyelvet találnunk. Közös nyelvet, amelyen megértjük egymást.

Kívánom, hogy a mai koncert maradandó élményt jelentsen mindannyiunknak.

A 2013-as év 14. napján a kényszerűen távollévő külügyminiszter, Martonyi János nevében is kívánok boldog új évet Önöknek, és még több megértést, még több harmóniát egész világunknak!