Ugyanakkor a szocialista jogban és az igazságszolgáltatás rendszerében sokszor kerültek előtérbe az ideológiai és politikai szempontok.
Évtizedek múltán az igazságszolgáltatásra nehezedő ideológiai nyomás ugyan csökkent, de a jogi felszabadulás időszaka csak a politikai rendszerváltást követően jött el. Az 1989-es alkotmányozás és jogalkotás – hasonlóan a kiegyezés korához – valódi és radikális reformot indított el. Ez folyamat 2011-ben az új Alaptörvény megszületésével fejeződött be.
Büszkén mondhatjuk, ma Magyarországnak saját hagyományaira épülő, az európai jogfejlődés tapasztalatait is felhasználó, minden jogállami próbát kiálló alkotmányos igazságszolgáltatási rendszere van. Míg Nyugat-Európa több országában az ügyészségi tevékenység alkotmányos szabályozása ma még csak koncepció és tudományos diskurzus tárgya, addig a magyar Alaptörvény részletes és garanciális szabályokkal rendezi az ügyészség és a legfőbb ügyész alkotmányos státusát.
Az olyan jogintézményekkel, mint a legfőbb ügyész részvétele a Kúria teljes ülésén, a hatályos jog megteremti a történeti jogfolytonosságot. Ugyanakkor az új magyar szabályozás bátran nyit a már bevált külföldi minták felé. Gondoljunk csak a büntetőügyekben való együttműködésre, ami ma az egyik legfontosabb eszköz a határon átnyúló bűnözés elleni harcban. A közös nyomozócsoportok és az uniós bűnügyi együttműködés más sikeres eszközei mára az ügyészségi munka mindennapi részévé váltak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az ügyészség alkotmányos és társadalmi szerepét az igazságszolgáltatás közreműködőjeként tölti be. Mind a büntetőjogon belül, mind azon kívül jelentős az ügyészség szerepe a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében.
Magyarország, hasonlóan Közép-Európa több országához, méltán lehet büszke arra, hogy – akár több nyugat-európai országhoz is mérve – magas fokú a társadalmi biztonság. Ezt az igazságszolgáltatás minden szereplőjének szoros együttműködésével és szakszerű munkájával lehet elérni.
A bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője.
Önök munkájuk során okkal támaszkodnak 150 év tapasztalatára és a nagy formátumú ügyészek máig érvényes gondolataira.
Álljanak itt hitvallásul az elő magyar koronaügyész, Kozma Sándor szavai, aki első körrendeletében így fogalmazott: az ügyészség “az állam igazságszolgáltatásának oly önálló közege, tényezője, mely közvetlen az államtól nyert felhatalmazása folytán (…) függetlenül, egyedül az anyagi igazság érdekében küzd és fáradozik.”
