Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Amikor Kalifornia kormányzója, Jerry Brown úr meghívott minket erre a találkozóra, világossá tette a meghívásában: csak azért ne jöjjön senki San Franciscóba, hogy egy újabb lelkesítő vagy elkötelezettséget tükröző beszédet mondjon. Arra kért mindannyiunkat, hogy a hátizsákunkban legyenek konkrét vállalások is.
Ráadásul Jerry Brown magasra tette a mércét az elmúlt napokban meghozott döntéseivel. Önök mind a két döntést nyilvánvalóan ismerik. 2045-re a kaliforniai áramtermelés 100 %-ban szén-dioxid-mentes lesz, és ugyancsak erre az időpontra, 2045-re a teljes kaliforniai gazdaság dekarbonizációja megtörténik. Ezekkel a döntésekkel várt bennünket Kalifornia kormányzója.
Az elmúlt napokban sokan és sokféleképpen beszéltek a klímaváltozás ránk leselkedő veszélyeiről. Ha az itt elhangzottakat, az előttem szólók gondolatait egy mondatban kellene összefoglalni és arra a kérdésre válaszolni, hogy mi az üzenete ennek a mostani klímakonferenciának, akkor ez az üzenet egy mondatban számomra így hangzik: ma már nem az a kérdés, hogy mi történik a Föld atmoszférájával, hanem civilizációnk jövője a tét. Ezt az üzenetet érdemes elvinnünk majd a következő klímakonferenciára Katowiczébe is.
És most lássuk Magyarországot! Magyarország Európa szívében egy kicsi ország, tízmilliós ország, több mint ezer éves történelemmel, és a kibocsátás szempontjából nyilván sem az Egyesült Államokhoz, sem Kínához nem mérhető. Mégis azon 21 ország közé tartozik a világon, ahol 1990 óta úgy nőtt a GDP 50 %-kal, hogy közben az energia-felhasználás 15%-kal, az üvegházhatású gázok kibocsátása 32 %-kal csökkent. Ez a múlt.
Beszéljünk a jövőről. A magyar kormány elfogadta a Nemzeti Éghajlat Stratégiát. Ez egy hosszú, 200 oldalas dokumentum, de a legfontosabb célkitűzése, hogy 1990-hez viszonyítva 2050-re 85%-kal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását. 85%-kal. És van egy másik vállalásunk is, ráadásul rövidebb időtartamra, 2030-ra. Ez pedig úgy szól, hogy a magyarországi áramtermelés 90-95%-a szén-dioxid-mentes lesz, ezt atomenergia, illetve a napenergia révén kívánjuk elérni.
Párizs lendülete megtört. Akár Marrakesht nézzük, akár a többi klímatanácskozást, nyugodtan mondhatjuk, hogy Párizs lendületét a szubnacionális szervezetek tudták fenntartani az elmúlt két és fél, három évben. Ezért is javasoltam és jó szívvel támogattam azt, hogy elsőként, közel három évvel ezelőtt Magyarország fővárosa, Budapest csatlakozzon az Under2 mozgalomhoz. És most, két nappal ezelőtt másik 23 város csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. Ezen az ábrán a kis zöld pontok ezeket a magyar városokat jelölik, a nagy zöld pötty Magyarország fővárosát. Jól láthatják ezen az ábrán, hogy ezek a települések Magyarország népességének körülbelül 40%-át képviselik.
Egyébként zárójelben hadd tegyem hozzá, amikor a párizsi klímacsúcsra készültünk, akkor javasoltam az ENSZ főtitkárának, hogy a szubnacionális szervezetek, többek között az Under2 mozgalom részese lehessen a párizsi megállapodásnak, ha nem ott Párizsban, akkor később csatlakozhasson hozzá. Úgy látszik, hogy az ENSZ malmaiban lassan őrölnek, mert bár az ENSZ főtitkára ezt a javaslatot elfogadta, de ez még mind a mai napig sajnos nem történt meg. Remélem, hogy a jövőben megtörténhet, és a párizsi megállapodáshoz csatlakozó félként köszönthetjük majd hamarosan az Under2 mozgalmat is.
Mi az, ami még a puttonyban van, mi az, ami még a hátizsákban van? Két magyar találmányról szeretném önöket tájékoztatni. Mind a kettő érinthet minket úgy is, mint fogyasztókat, és érinthet minket úgy is, ha mezőgazdasággal foglalkozunk, mint mezőgazdasági termelőket. A jelenlévők nyilván pontosan tudják, hogy üvegházhatású gázok kibocsátásának 17%-áért a mezőgazdaság felelős, és ennek nagy része az állattartáshoz kötődik. 20 éves kutatómunka eredménye egy magyar találmány, ami a kérődző állatok esetében 80%-kal tudja csökkenteni a metánkibocsátást úgy, hogy a hús és tej minősége még javul is.
Vízfelhasználásunknak a 70%-a kötődik a mezőgazdasághoz, nyugodtan mondhatjuk, hogy minden csepp számít. A 21. század kérdése: hogyan lehet kevesebb egy főre eső vízből egyre kisebb területen egyre több ember számára kell az élelmiszert megtermelni. A másik magyar találmány, amit az önök figyelmébe szeretnék ajánlani, egy olyan környezetbarát szer, ami a talaj vízmegtartó-képességét javítja, méghozzá akár 40-50% mértékben, ezáltal csökkenti az aszálykárokat, és ráadásul a környezetet sem károsítja.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A cselekvésre az időnk egyre kevesebb, a felelősségünk viszont az idő előrehaladtával egyre nő. Megköszönve megtisztelő figyelmüket, Mark Twain gondolatával szeretnék búcsúzni önöktől: „Húsz év múlva jobban fogod sajnálni azokat a dolgokat, amiket nem tettél meg, mint azokat, amiket megtettél.”
Köszönöm.
(Szerkesztett változat.)