Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Minden nyelv keletkezése az idők ködébe vész. Mégis, megtudni mindent nyelvünkről nem jelent mást, mint megtudni mindent önmagunkról. Mert a nyelv valójában lelkünk, gondolkodásunk tükre. Akárcsak génjeinkben, benne sűrűsödik össze a közösséget alkotók minden tudása, érzése, tapasztalata. Nem véletlen tehát, hogy a nyelvművelés, a nyelvvel kapcsolatos tudás gyarapítása minden kultúraalkotó nemzet legfőbb törekvése.
Ebből a nagy munkából mi magyarok is mindig kivettük a részünket. Mert számunkra nyelvünk és eredetünk kérdései mindig is nagy inspirációt jelentettek. Így, amikor a finnugrisztika tudományáról beszélünk, fontos felidéznünk e tudomány megalapítóinak nevét és munkásságát is. S velük együtt azokét is, akik az őshaza és a rokonok felkutatását tekintették élethivatásuknak.
Ez utóbbiak között ott van Julianus barát, aki először adott hírt arról, hogy mi magyarok nem vagyunk egyedül a világban. De ott van a nagy utazó és nyelvtudós, Kőrösi Csoma Sándor is, aki Julianus nyomdokaiba lépve maga is ennek az ügynek szentelte életét. És ott találjuk a felvilágosodás korának nagy tudósait, a legendás úttörőket: Sajnovics Jánost és Gyarmathi Sámuelt is. Igaz, az első e tárgyban készült értekezés, Sajnovics János Demonstratio-ja, amely először írta le a magyar és a lapp nyelv azonosságait, mondhatni a véletlen műve. Sajnovics János ugyanis eredetileg nem nyelvészeti kutatások céljából, hanem egy csillagászati expedíció keretében érkezett Lappföldre.
A finnugrisztika tudományának keletkezéstörténete ezért már-már olyan, mint a marcipán feltalálásának Jan Kross által irodalmasított észt legendája. Eszerint a középkori Tallin városában egy tanácsos gyógyító port rendelt a patikában. A patikusmester beteg volt, ezért inasára, Martra bízta a gyógyszer elkészítését. A tudatlan inas viszont mandulával, mézzel, málnalével, nektárral helyettesítette a korabeli orvosság alapanyagait: az elefántport, a rozmárport, és a madárfészket. Nos, a gyógyszer olyan finomra sikerült, hogy amellett, hogy meggyógyította a tanácsost, hamarosan az egész város meg akarta kóstolni ezt a készítőjéről Marti panisnak, azaz Márton kenyerének elnevezett különlegességet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Kongresszus!
Bármilyen véletlen is vezetett a modern finnugrisztikát megalapozó első tudományos mű megszületéséhez, aligha lehet kétségünk abban, hogy a sors csak azokat ajándékozza meg, akik méltóak rá. Hiszen csak az találhat, aki keres. A Szentírás szavaival szólva: Kopogtassatok, s megnyittatik néktek.
