Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!
Feleségemmel együtt köszönjük a jókívánságokat, melyekkel az ünnepek során és ma este is megtiszteltek minket. Hadd kívánjunk mi is még egyszer nyugodt, békés, derűs, sikeres és jó egészségben megtartó új évet mindnyájuknak!
Ebben az évben – mint minden negyedik esztendőben 1990 óta – ismét parlamenti választások lesznek Magyarországon. Már az időpontja is ismert, április 8.
Bár a választási kampány mindig – és nemcsak Magyarországon – felfokozott érzelmekkel jár, én minden fórumon arra kérem, biztatom a közszereplőket, hogy kellő tisztelettel forduljanak egymás felé és ne vitassák el annak lehetőségét, hogy a vetélytársnak is lehet igaza, őt is vezetheti tisztességes szándék.
Korábban is arra kértem a pártokat, hogy érveket érvekkel, és ne indulatokat indulatokkal mérjenek össze. Ezután is ezt teszem.
A következő három hónap a nagy találgatások időszaka lesz. Ki nyeri a választásokat? Milyen összetételű lesz a következő kormány? Mennyiben változik a kormányzati politika?
Miközben a választási kampány során a pártok – természetükből adódóan – a programjaikban meglévő különbségek bemutatására törekednek, én most arról szólok, hogy mi nem fog változni a választások után, bármi lesz is a polgárok döntése. Másként fogalmazva, és az Önök szakterületére fókuszálva: vannak-e olyan kérdések, amelyeknél Magyarország külpolitikája a választási eredménytől függetlenül előre látható, kiszámítható.
Hat területet ajánlok az Önök figyelmébe.
Először: minden párt úgy gondolja, hogy mi, magyarok az Európai Unió polgárai vagyunk, és azok is maradunk. Lehetnek esetenként éles polémiák a brüsszeli intézményekkel, láthatjuk másképpen Európa jövőjét, vitatkozhatunk a fejlesztési források mértékéről, felhasználásának módjáról, vagy épp a kötelező kvótákról. A lényeg, hogy vitáinkat nem az Unió ellen, hanem az Unióért, annak eredményesebb működéséért folytatjuk.
Másodszor. A nemzetközi stabilitás szempontjából a jövőben is kiemelten fontosnak tartjuk az észak-atlanti együttműködést, a NATO szerepét. A szövetségből adódó valamennyi kötelezettségünket teljesítjük. Az idei évben olyan haderőfejlesztést indítunk el, amely a NATO-val szemben fennálló régi adósságunk törlesztését is lehetővé teszi.
Harmadszor. Számunkra magától értetődő, de alkotmányunkban is rögzített, hogy Magyarország mindenkori kormánya felelősséget visel azokért a honfitársainkért is, akik határainkon kívül élnek, s akiknek ősei a legtöbb esetben nem saját akaratukból lettek más országok polgáraivá.
Negyedszer. Változatlanul arra törekszünk, hogy minél szorosabb együttműködést építsünk ki szűkebb térségünk országaival, mert ennek révén hatékonyabban képviselhetjük – a hasonló történelmi fejlődés miatt oly sok esetben közös – értékeinket és érdekeinket.
Ötödször. Magyarország minden politikai szereplője elkötelezett abban, hogy folytassuk és erősítsük hozzájárulásunkat a terrorizmus, a szélsőségek, a pusztítás megszállottjai elleni fellépéshez.
Hatodszor. Mindannyian egyetértünk abban, hogy felelősséggel tartozunk a következő generációkért. A jövőben is becsülettel kivesszük majd részünket abból a munkából, amelyet a fenntarthatóság érdekében együttes erővel kell elvégeznünk. Vizeink, földjeink, természeti értékeink megóvása, gyermekeink, unokáink életesélyének biztosítása a jövőben sem lehet politikai alkudozás tárgya.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Egy hét múlva, január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Illő dolog tehát, hogy most Kölcsey Ferenc szavait idézzem a nemzeti és a nemzetközi szempontok összhangjáról. A magyar történelemnek ez a kiemelkedő alakja egy levelében így fogalmazott: „Polgára lenni az egész világnak énelőttem nem azt a veszedelmes indifferentizmust teszi, mely minden patriotizmust … kizár. Interesszálva lenni az egész emberiségért, s mégis el nem veszteni azt az édes s mintegy instinctualis érzelmet, mely a születés földjéhez von: ez a kettő nem ellenkezik egymással, mint az emberi szeretet az atyai vagy gyermeki szeretettel nem ellenkezik.”
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarország nemzetközi tevékenységének fő irányaiban a választások eredményétől függetlenül folyamatosság és kiszámíthatóság várható. A kontinuitás azonban nemcsak a politikának ad erőt és hitelességet, hanem a művészetben is értékeket teremt.
Idén ennek jegyében választottuk ki, hogy hagyományos év eleji összejövetelünk alkalmával kik lépjenek fel a Művészetek Palotájának színpadán. Célunk az volt, hogy megmutassuk, miképp zajlik a művészi tudás továbbadása, nemzedékről nemzedékre örökítése. Akik ma este a zongorához ülnek, mindketten virtuózok. A „mester” világszerte nagyhírű, elméleti munkája és zenei invenciói révén is elismert muzsikus. A „tanítvány” pedig szárnyait bontogató, de hallgatói lelkét már ma is rabul ejtő fiatal tehetség.
Szép estét! Maradandó élményt! Az előttünk álló esztendőben pedig sok sikert kívánok mindnyájuknak!