A kutatásban keresi a stratégiai játékokra jellemző izgalmat. Szereti – ahogy fogalmaz − „feltenni a jó kérdést, a nehéz problémát elemeire bontani, és megtalálni a legegyszerűbb megoldást”. Szereti, hogy „az ember állandóan új problémákkal találja szembe magát egy gyorsan változó környezetben, melyeket meg kell oldania”.
Pál Csabában megvan mindaz, ami a kereső embernek szárnyakat ad, és a hétköznapi kíváncsiság fölé emeli és eredményes kutatóvá teszi. Ismeri a sikerhez vezető út sok alázatot, türelmet igénylő nehézségeit. Elfogadja a kritikát, tanul mások véleményéből. Igyekszik kordában tartani az ötleteit, és véghez vinni egy kreatív elme számára a legnehezebbet, hogy „egy témára koncentráljon”.
Egyszer megkérdezték tőle, mennyire tartja fontosnak a tudományos díjakat. Illő szerénységgel válaszolt: „Jó alkalom arra, hogy népszerűsítsem a munkámat és a szakterületemet”.
Úgy hiszem, a Bolyai-díj elnyerésével Pál Csaba − megérdemelten − hathatós reklámfelülethez juttatta a rendszerbiológiát.
A mindössze kétévente odaítélt Bolyai-díj egyik legszebb erénye, hogy különleges rangjával közbeszéddé teszi a tudományt. Beszélhetünk például arról, hogy szabad-e mesterségesen szembeállítani egymással az alapkutatást az alkalmazott kutatással. Szabad-e a hasznosságot a gyors megtérüléssel mérni?
Pál Csaba és csoportja elegáns választ ad minderre.
Reményem szerint a következő napokban Magyarországon sokan fognak beszélni arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a Lendület Program jóvoltából egy elszánt csapat a baktériumok fejlődését vizsgálja – mert szeretnék pontosan tudni, miért és hogyan alkalmazkodnak olyan gyorsan a változáshoz.
Ma még csak a szegedi laboratóriumban „köhögnek” az élesztők – ahogy mondják. De a fiatal magyar kutatók mindent megtesznek azért, hogy holnap már le tudjuk küzdeni a most még ellenálló baktériumokat, és az embereknek kevesebbet kelljen szenvedniük.
Mit tehetünk az antibiotikumokhoz alkalmazkodó fertőzések ellen? Erre a kérdésre keresik a választ. Szegeden ma magyar tudósok rajzolják fel azokat a géntérképeket, amelyek közelebb visznek a megoldáshoz. Szaklapokban megjelenő cikkeik, méréseik világraszóló sikert jelentenek. Baktériumevolúciós kísérleteik a tudományterület evolúcióját is magasabb sebességre kapcsolják.
