Tisztelt Honfitársaim! Szólítom az anyákat, a családjuk boldogulásáért küzdő szülőket, és tiszta szívemből kívánom, sorsuk adjon számukra jókedvet, bőséget, mert ők nevelik a jövő Magyarországát.
Szólítom a tisztességben megőszülteket, adják tovább unokáiknak tapasztalataikat, életszeretetüket, mert Magyarországnak nagy szüksége van a türelmükre és a bölcsességükre.
Szólítom a fiatal, feltörekvő nemzedékek tagjait, akiknek sikerén nem kevesebb, mint hazánk 21. századi nyugatos polgárosodása múlik, és arra kérem őket, igyekezzenek mindig úgy tekinteni az idősekre, mintha tükörbe néznének, mert unokákból egyszer majd ők is nagyszülőkké lesznek.
Szólítom a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozókat, akik millióknak adnak munkát és megélhetést hazánkban.
Szólítom hazám minden egészséges, életerős polgárát, és arra kérem őket, vigyázzanak jobban egymásra és önmagukra, mert Magyarország számít az ő teljesítményükre és megvalósításra váró álmaikra.
Szólítom fogyatékkal élő honfitársaimat, azokat a százezreket, akiktől komoly teljesítményt követel mindaz, ami másoknak természetesnek számít.
Üzenem nekik, Magyarország nem lenne teljes az ő akaraterejük és az általuk képviselt értékek nélkül.
Szólítom a megtévedteket, a megalázottakat és megszomorítottakat, és arra kérem őket, ne adják fel a tisztes életbe, a tisztes boldogulásba vetett reményt, mert Magyarország nem mondott le róluk.
Szólítom a hívőket, és szólítom a nem hívőket. Arra kérve őket, hogy mindig lássuk meg egymásban mindazt, ami összeköt bennünket, mert egymás megértésével mindannyian gazdagabbá válunk.
Szólítom nemzeti kisebbségeink tagjait, és azt üzenem nekik, biztos vagyok abban, hogy saját identitásuk megőrzése olyan teljesítmény, amely magyarságukat is erősíti.
Szólítom 56 velünk élő hőseit, akik életüket kockáztatták a magyar szabadságért. Fejet hajtok 56 hősei előtt, mert az ő teljesítményük nélkül ma más lenne a világ, és más lenne Magyarország.
Szólítom a határainkon túl élő magyarokat, éljenek bár szülőföldjükön vagy más, távoli országokban. A nemzet egysége iránti kötelezettségemnél fogva üzenem nekik, nagyra tartjuk mind egyéni, mind közösségként elért teljesítményeiket, és Magyarországnak sohasem lesz közömbös a sorsuk.
Szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt szólítom európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket, és innen üzenem nekik, barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük.
És végezetül szólítom szülőföldem lakóit, a rábaközi embereket, akik arra tanítottak engem, hogy csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Magyarország Polgárai! Kölcsey Ferenc, aki maga is országgyűlési követ volt, s akit Deák Ferenc is példaképének tartott, négy szócskát üzen nekünk, mai magyaroknak. Ezt a négy szót: „A haza minden előtt.”
A haza minden előtt.
Köszönöm. Figyelmük megtisztelő volt számomra.
