Tisztelt kormánypártiak és tisztelt ellenzékiek! Magyarországnak 1990-ben sikerült visszatérnie az európai polgári demokráciák családjába.
Bár rögös volt az út, amely idáig tartott, és a múlt árnyéka is hosszan elkísért bennünket, végre azt is elmondhatjuk, ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövőnket. Mára beláttuk, hogy az új kihívásokra nem lehet régi válaszokat adnunk. A 20. század kérdéseire 20. századi válaszok születtek. De hogy melyek a 21. század igazi nagy kérdései, és hogy azokra vajon milyen helyes válaszok adhatók, azt csak most kutatja a világ.
Ebben a világ népei előtt álló nagyszabású munkában egy dologban biztosak lehetünk: a mi válaszainkat nekünk kell megtalálnunk.
22 évvel ezelőtt kivívott szabadságunknak hála, igen jó alapokkal rendelkezünk mindehhez. Megvan a lehetőségünk érdekeink megfogalmazására és képviseletére. Megvan a lehetőségünk, hogy szabadságban éljünk, hogy bármiről, bármikor szabadon alkossunk véleményt, és szabad akaratunkból cselekedjünk.
S mindemellett ma már azt is elmondhatjuk, hogy van új, 21. századi, szabadságban és demokráciában született Alaptörvényünk, amely szilárd és legitim fundamentuma közös értékeinknek.
Olyan Alaptörvényünk van, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek államformája köztársaság. Olyan Alaptörvényünk van, amely az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományainkra épül.
Új Alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam 1000 esztendős alkotmányos fejlődésében.
Meggyőződésem, hogy az új Alaptörvényünk minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki számunkra ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a 21. század alapkérdéseire és kihívásaira.
